Beszámolók kategória bejegyzései

Záró projekttalálkozó – 4. nap beszámoló – műhelykonferencia (2019.07.18.)

A találkozó negyedik napján műhelykonferenciát is tartottunk. Ennek során bemutattuk a módszertani alapokat, azt a három alap-technológiát, ami a keretét adja az együttműködési rendszerünknek. Valamint vázoltuk azt a folyamatot, amely az újonnan érkezőket segíti. Bemutattuk azt a három alapvető szakaszt, amin biztosan mindenki keresztül megy, amikor a módszerünkkel ismerkedik. Első az ismerkedés szakasza, ahol a baráti beszélgetések zajlanak, ahol a céljainkkal ismerkednek, és ahol a általunk szervezett tréningek, előadások és programok segítik a velünk ismerkedőket. A második a bevezető szakasz, ahol már a módszertannal kapcsolatos ismeretátadás zajlik és a már működő műhelyek megismerése. A harmadik pedig csak azoknak szól, akik az első kettő alapján munkatárssá kívánnak válni. Itt ugyanis projektek indítása és kezelése zajlik már.

Kiemeltük, hogy a módszertan szerint minden érdeklődő egyéni figyelmet kap és és az éppen elérhető eszköztárunkból csak azokat kell használnia, ami számára releváns. Ugyanakkor bizonyos lépéseket kötelezővé teszünk – ezek képezik a stabil mérföldköveinket.

Záró projekttalálkozó – 3-4. nap beszámoló – műhelymunka (2019.07.17-18.)

A harmadik napon az előző napi érték-tényezős gondolkodáshoz hozzákapcsoltuk a visszajelzés kultúrát. Ez az a másik alap technológia, ami meghatározó része a közös módszertanunknak. A munka java kis csoportokban folyt, és a nap második felében a teljes csapat összegyűlt újra.

A visszajelzés – ahogyan közösen összeszedtük – akkor érvényes, amennyiben a két vagy több fél között megegyezéssel zárul, ami ebben az esetben fejlődés célok vállalását jelenti. Fontos, hogy a fejlődés cél mérhető és követhető és nyilvános a közösség felé. A visszajelzéseket általában ott kezdtük, ahol nagy általánosságban a társadalom tart: feszültség, kritika vagy jótanács megfogalmazásából indulunk. Ezek mind valamilyen zavaró vagy feszítő érzést vagy gondolatot takarnak. Azért foglalkoztunk vele, mert kezeletlenül hagyva az érintett személyek kapcsolatát rombolja. Ha megfosztjuk egymást a belső valóságunktól, akkor a közös kép helyett saját – közösnek hitt – képet építünk. Ezért a belső képek egyeztetésére nagy hangsúlyt teszünk, mindezt gyakorlatias, helyzethez kötött és megoldásig vitt formában.

Az előző nap műhelymunkája során számtalan kritika és feszültség merült fel, tehát nem kellett – a gyakorlás kedvéért – keresgetni, hanem releváns és fontos témákat hoztak a résztvevők. Nevek nélkül néhány fontos téma, ami felmerült: egyenrangúság a kommunikációban, értő figyelem gyakorlása, az elismerés fontossága, a bevonódás mértéke.

 

A negyedik napon az értéktudatosság és a visszajelzés témája mellé behoztuk a harmadik fontos alapot: a mentorálást, illetve az egyéni fejlesztés technológiáját. Mivel a módszertanunk transzparenciára és folyamatos mérésre és ahhoz kötött tanulásra alapoz, ezért a felmerülő egyéni kérdésekhez mindenkinek szüksége van egy olyan „barátra”, akivel előre megegyezett módon a személyes témák feldolgozhatóak.

A műhelymunka során kis csoportokban az egyéni szükségletek feltárásán dolgoztunk. A szükségletek tudatosítása és igénnyé formálása központi fontosságú a közösség életében. Ezáltal tapasztaljuk meg, hogy biztonságban vagyunk és számítunk a többiek számára. A jól megfogalmazott egyéni szükségletek adják a visszajelzésekhez az alapot és a megegyezett célokat pedig értékek mentén tesszük mérhetővé.  Ilyen módon tehát a három alap technológia kölcsönösen egymásra támaszkodik. Az eredmények a három technológia együttes alkalmazásával válnak használhatóvá és modell értékűvé a közösségfejlesztés során.

A műhelymunkák lezárásaként összefoglaltuk a három alap technológia egymásra hatását és központi szerepét az akciókutatásunk témájában. Azt vállaltuk, hogy a szabadságot és együttműködést támogató társas működés modelljének kialakítását kutatjuk és egy módszertani meta-modell alapjait teszteljük. Érzésünk szerint ebben áttörést értünk el és a tapasztalatainkat a záró tanulmányban megfogalmazzuk és közzé tesszük.

Abban egyeztünk meg, hogy a projekt során létrehozott eredmények továbbvitelét egy lépésről-lépésre módszertan keretében közösen alkotjuk meg – ezzel mintegy tréning folyamatot készítünk a tanulmányunk gyakorlati alkalmazásához. Ezt azonban már a projekt utóéletében vállalt együttműködés keretében tesszük.

Záró projekttalálkozó – 1-2. nap beszámoló – műhelymunka (2019.07.15-16.)

Találkozónk első napja kalandosan indult. Az érkezők közül egy csapat nehéz helyzetbe került egy elromlott autó miatt az autópályán. Öröm volt látni, hogy a helyzet milyen gyorsan megoldódott, mert a csapat többi tagja odafordulással és segítőkészséggel minden logisztikai kérdést megoldott. Ez a helyzet – bár hétköznapi jelenség – mégis nagyon meghatározóvá vált számunkra. Ekkor éreztük először, hogy összetartó közösségként biztonságban vagyunk, és az együttműködésünkre lehet építeni.

Miután mindenki megérkezett, a résztvevők helyzetjelentést adtak az elmúlt időszak önálló haladásáról, a projekttel kapcsolatban felmerült kérdésekről. Egyeztettük, hogy a műhelymunka három napja annak a három alaptechnológiának a megismerésével és gyakorlásával telik, ami a módszertanunk alapja is egyben. Az első nap ezt követően vacsorával és szabad beszélgetéssel, ismerkedéssel telt.

Másnap a három alap technológia közül az értéktudatos gondolkodás bemutatásával kezdtük. A műhelymunka keretében összegyűjtöttük, hogy ki milyen tényezők mentén érzi hatékonynak és kielégítőnek az előttünk álló 6 nap teljesítményét. Az összegyűjtött tényezőket kiscsoportos formában, a módszertani alapjainknak megfelelően pontosítottuk: definíció, leírás, példa, mérési módszer – annak érdekében, hogy mindenki számára értékelhető tényezőket hozzunk létre. A kiscsoportok eredményeit a teljes csoport jelenlétében összesítettük. A mindenki által legmagasabbra súlyozott tényezők az alábbiak lettek:

Összetartás – A csapattagok érzelmi szövetsége olyan kohézív, hogy őrzik a kapcsolati minőséget és „hadra foghatóak”

Példaérték – Gyakorlatban megvalósítunk valamit, amit lehet és érdemes is másolni

Értő figyelem – A felém fordított figyelmed minősége és intenzitása

Nyitottság – Torzítószűrő-mentes információfeldolgozás

Aktivitás – Az összes közösségi tevékenységben való részvétel, belső motivációval

M10 projekttalálkozó – 2. nap beszámoló – műhelymunka (2019.05.24.)

Mivel az előző műhelymunka során elmaradt a záró tanulmány vázlatainak összesítése, ezért ezen az alkalmon elővettük ezt a feladatot. A munka során felhasználtuk a tanult módszereket és a saját fejlesztésű eszközeinket. Volt már tehát listánk az előző alkalomról a kulcs fogalmakról volt már listánk a folyamat mérföldköveiről is. Ezekhez még hozzáraktuk az összes vázlatpontot és így egyben súlyoztuk azok fontosságát, mindenki mindegyiket. Valamint ezúttal értékeltük egymást abból a szempontból, hogy kit tartunk a legalkalmasabbnak a vázlat és feladatkiírás elkészítésére. Ahhoz viszont, hogy ezt megtehessük, előbb azonosítani kellett, hogy az ide vonatkozó tényezőket is.  A komplex értékelési folyamat végén konszenzus született abban, hogy milyen témák kerülnek a záró tanulmányba és hogy a szakmai vezető állítja össze a végső brief-et a tanulmányíró számára.

A maradék időnkben kitértünk a konferencia szervezésre is, ahol elhatároztuk, hogy közös interaktív bemutatót tartunk a módszertanunk működéséről részvételi színház formájában.  Az erről szóló ötletek gyűjtésének és a „színdarab” megírásának feladatát Szeleczki Ferenc kapta.

M10 projekttalálkozó – 2. nap beszámoló – műhelykonferencia (2019.05.24.)

A műhelykonferencián ezúttal arról adtunk hírt, hogy összegző szakaszba kerültünk az akciókutatásban. Ezért felsoroltuk a projekt során az akciókutatásban felismert kulcspontokat, időrendi sorrendben. Minden kulcspontot mérföldkőnek neveztünk el, hiszen ezek voltak a meghatározó inspirációs pontok. Ezek röviden a következők:

  • A kreatív káosz vége: ekkor léptünk a puhatolózó szakaszból először a közös cél megfogalmazására
  • A bevonódás: ekkor indult el a proaktív bekapcsolódás a résztvevők részéről, tehát ez volt a váltópont a befogadó és az alakító attitűd között
  • A kavantitatív kutatás: ez volt az első közös „termékünk”. Létrehozása során rengeteg tanulsággal járt és itt ismertük meg egymást.
  • A módszertan: Az a pont, ahol először úgy éreztük, hogy közösen alkotunk valami újat
  • A teszt: Az a pont, amikortól elindult módszertan tesztelése és előre nem látható akadályok is keletkeztek
  • A finomítás: Felismertük, hogy túl vagyunk együtt az első akadályokon, és ez új lökést adott az együttműködésnek
  • A jövő: Az a pont, ahol elindult a közös jövőről való gyakorlati gondolkodás
  • A feltűnés: Ahol most tartunk, azaz az összegzés és megosztás időszaka.

 

Ami még fontos volt ez alkalommal, hogy beharangoztuk, a július 20-án tartandó konferenciánkat, ahol részletesen és interaktív formában mutatjuk be a projekt eredményeit.

Az interaktivitás jegyében pedig visszajelzést kértünk a látogatóktól, hogy a hallottak alapján milyen fejlődéscélokat fogalmaznának meg a csapatnak.

M10 projekttalálkozó – 1. nap beszámoló – tréning (2019.05.23.)

Tréning élményünk ezúttal az önreflexióról szólt. Ismét előkerült a saját szükségleteink pontos megfogalmazásának készsége – ezt gyakoroltuk. A legsikeresebb feladat a saját fejlődéscél megfogalmazása volt. Elsőre ugyanis mindenki elakadt ebben és csak egymás segítségével tudtunk érvényes célokat kitűzni. Az érvényesség kritériumait közösen állítottuk össze: 1.) saját szükségletből indul ki, 2.) a helyzetet kezeli 3.) az alanyt vagy alanyokat emeli (fejleszti) 4.) mérhető és a mérését meg is tudom fogalmazni 5.) időkeretet és ütemezést is rendelek hozzá  5.) az érintettek is elfogadják  6.) ha több fejlődéscél van, azokat priorizálom

Ezt követően megismertük a tapasztalati tanulás körét és megértettük, hogy nem önmagában a kitűzött fejlődéscél a fontos, hanem az, hogy ezt az egészet tanulási ciklusba rendezzük. Többen kiemeltük ezt a felismerést, hogy mennyire fontos megtapasztalni a sikert, a kudarcot, a kalandot, a kockázatvállalást a bizonytalanságot – hogy meg kell értenünk, hogy a tapasztalatok kimenetelei nem pontosan bejósolhatóak. Ezzel nyílik a szív a másik és magam felé és a hangsúlyt egyre inkább a tanulás folyamatára tudjuk helyezni. Mindez pedig biztonságos környezetet teremt a csoportnak.

Még egy fontos élményünk volt: amíg valaki más volt a fókuszban, addig a többiek megfigyelő szerepben gyakorolták az előítéleteik és prekoncepcióik felismerését és elengedését. Ez az alapja ugyanis a tanulási folyamat ösztönzésének – a másik segítésének.

Mivel a saját fejlődéscélok megfogalmazása lassan indult be, ezért a résztvevők vállalták, hogy önálló munka keretében a következő találkozóig ezt megírják.

M4 projekttalálkozó – 7. nap beszámoló – műhelykonferencia (2019.04.28.)

A szakmai bemutatkozó alkalmon a teljes akciókutatás eddigi eredményeit foglalták össze a résztvevő szakértők. Mindenki a saját szempontjait emelhette ki szabadon. Minden összegzésben voltak egyedi tételek és olyanok is, amik közösek – azaz mindenki említette. A szubjektív összegzések részletessége és szakmaisága nagyon vegyes volt, ahogyan a résztvevők is heterogének személysiégükben, szakmájukban, és a projektben eltöltött idejük alapján is.

A kulcs-mondatokat a végén csoportosítottuk és a terminológiát egységesítve az alábbi területeket emeltük ki:

  • Visszajelzés kultúra megteremtése
  • Önismeret – Emberismeret – Csoportdinamika ismeret hármassága
  • Önreflexió fontossága
  • Önszabályozó csoport törvényszerűségei
  • Érték-alapú gondolkodás
  • Célegyeztetés, mint önálló módszertan
  • Keretegyeztetés, mint kihagyhatatlan lépcső
  • Érték-alapú közösségfejlesztés
  • Konszenzus technológia: döntés hatékonyság növelés konszenzus-alapú csoportoknak
  • Születési család – Választott család – Családok hálózata
  • Intézményesülés új formája a közösségi értékelés