Sokáig kerestük, hogyan álljunk neki a feladatnak. Végül arra jutottunk, hogy a szervezeten belüli életünkben próbáljuk ki ezt az új fajta párbeszédet, mégpedig a szolgáltatásaink javításának céljával. Arról kérdeztünk meg három olyan közeli partnerünket, hogy mit tehetünk személyesen értük, hogy ők jobban érezzék magukat. Először udvarias válaszokba futottunk bele, aztán kiderült, hogy még a legjobb viszonyban is lehet találni javítandó területet. Ketten mondtak olyat, amire korábban nem gondoltunk vagy úgy gondoltuk, hogy nem a mi hatáskörünk, most viszont kiderült, hogy bizonyos mértékig igen, és az abban való fejlődést el is vállaltuk. Egy visszajelzésből pedig egy már általunk is jól ismert problémában sikerült legalább az első lépésig eljutni. Meglepő volt számomra, hogy milyen jó érzés ilyen fajta figyelemmel fordulni a másikhoz és abban segíteni őt, hogy közös képünk legyen a mindkettőnket érintő feszültségekről. Őszintén szólva sokkal jobban jöttünk ki belőle, mint ahogyan azt eredetileg elképzeltük. Köszönjük a lehetőséget!
2018. augusztus hónap bejegyzései
Tesztélményeink – Barátok polgári társulás
A külföldi partnerek közül talán nekem volt a legkönnyebb dolgom, hiszen júliusban személyesen átéltem az irányított beszélgetés kellemes hatásait. Igaz a másik oldalon állva, nem volt olyan könnyű dolgom: először is megfelelő időt találni a hétköznapok sodrásában nagy kihívás volt. A projekt találkozókon létrejövő bemélyült hangulatot megteremteni nem is olyan egyszerű, mert ott rászánjuk az időnket, hogy több napot együtt töltünk és egymásra figyelünk, míg itthon, két munkamegbeszélés között figyelem fókuszt váltani komoly gyakorlást igényel a módszer megfelelő használatához. Abból indultam ki, hogy először változatlan formában próbálom ki, lássuk hogy megy. Az eredménnyel elégedett vagyok: meglepődött, jóleső érzést okoztam kollégámnak amikor feltettem neki a kérdést, hogy mit tehetek én azért, hogy neki jobb legyen velem a mindennapokban. És ő is nekem: amit visszajelzett, beépíthetőnek érzem és fontosnak, olyan területnek, amin nem is annyira fejlesztenem, csak tudatosítanom kell. Jelenleg egy ilyen beszélgetésen vagyok túl és még egyet tervezek a következő találkozóig. Mivel partnereim kérik, hogy a konkrét tartalmat csak zárt csoportban fedjem fel, ezért itt most ennyiről számolok be, a találkozóra pedig részletesebb beszámolóval érkezem.
Tesztélményeink – Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság
Én családtagot választottam „gyakorló” partnerként. Először úgy éreztem magam, mint egy kisiskolás, hogy papírról olvasom fel a kérdést, aztán lazább beszélgetésre váltottunk és akkor sikerült eljutni a téma mélységéig. Megcsináltuk oda-vissza, tehát először én kérdeztem őt, aztán ő engem. Mindkettőnknek nehéz volt megfogalmazni az igazi kérésünket és végül úgy oldottuk meg, hogy ebben segítettünk egymásnak. Érdekes tapasztalat volt, hogy nagyjából ugyanazt kértük egymástól, így a mérését egybe tudjuk vonni és hogy ez hogyan fog működni még a jövő zenéje. Már egy konkrétum megfogalmazásához eljutni is nagy eredménynek érzem. Igaz, hogy a beszélgetés során újabb ötleteim támadtak, további kérések, megegyezések megbeszélésére is, ezekkel kapcsolatban most odáig jutottunk, hogy kitűztünk heti egy alkalmat, amikor ezzel foglalkozunk. Nagy reményt érzek a módszer finomításában és terjesztésében, mert konstruktív keretet ad az egyébként kényes témák megbeszéléséhez, főleg így, hogy ez egyben szakmai perspektívát is jelent.
Miért Mey? Miért Bad? Miért Badges?
Miért Mey?
A Mey műszó, ami a magyar „ten” szavunkhoz hasonlóan az „te és én” összeolvasztásával jön létre az angol „me” és „you” szavakból. Ilyen módon a ten és a Mey is a „mi” személyes névmás különleges alesetének tekinthető, amikor a „ten” csak kettőnk közösségét jelöli.
Erre az estre vonatkozik a Bibliából ismert kultúrateremtő erejű felszólítás, mi szerint „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!” Ez a régiesen csengő mondat tartalmazza szótöredékként a „ten” szócskát, ami önmagában nem is használatos, csak összetett szavakban, – mint amilyen például a „tenmagam”, és az „isten”. Előbbiben visszaható névmás jellege van, mint az „ön”-nek az „önmaga” kifejezésben, az „isten” szóban pedig mintha két összeköttetést jelölő kifejezés olvadna össze: az „is” és a „ten”. A jelentésben mindkét esetben az összefüggés és a kapcsolódás a hangsúlyos. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a „ten” szócska, mint a közösséget erősítő összetartó erő jelenik meg a fenti két szóban. A Mey Bad Badges módszertanának pedig ugyanez a szándékolt hatása: a közösség erősítése az „én és te” viszonyok minőségének javítása révén.
Miért Bad?
Javítani a viszonyon olyan pontokon lehet, ahol még van tér a fejlődésre. És minél nagyobb a tér a fejlődésre, – vagyis: minél nagyobb az eltérés a jelenlegi állapot és a jelenleginél jobb lehetséges állapot közt, – annál erősebb kapcsolati feszültséget élnek meg a kapcsolódó felek. És minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb bátorságot igényel, hogy ezt valaki megcímezze, mit több: feldolgozásra napirendre tűzze. A „Bad” szócska a módszertan nevében arra utal, hogy a legnagyobb kapcsolatfejlesztő hatás érdekében bátran feltárjuk és napirendre tűzzük a kapcsolódásban rejlő legnagyobb feszültségeket.
Miért Badges?
Az őszinte jobbító szándék bátorsággal párosulva a kapcsolatfejlődés mellett mélyre ható jellemfejlődést is eredményezhet. Ezt a jellemfejlődést, és a fejlődést általában – a Mey Bad Badges közössége nyilvánosan elismeri, és mintegy kitüntetésekkel jutalmazza. Ezekre a kitüntetésekre utal a módszertan nevében a „Badges” szó.
Honnan hová vezethet ez a módszertan, és miben mérjük a haladást?
A módszertan az elkülönültségükben egymás belső valóságával ritkán találkozók feszültségektől terhes társadalmából indulva, az egymással szerves kapcsolatban álló emberek szeretetteljes viszonyrendszere által működtetett társadalomig vezet. Eredményességét a kitűzött és elért fejlődéscélok számában, és az elégedett felhasználói visszajelzések számán mérjük.
Nevezzük a nevén!
Július végi közös munkánk óta történt egyeztetések világossá tették, hogy szükségünk van egy jól használható névre, amivel lecseréljük a jelenleg használatos munkaneveket (visszajelzés technológia, értékelés kultúra, jellemfejlesztő módszertan, stb). A munkaneveket mindeddig változatos formában használva próbáltuk meg körül írni a közös munkánk fókuszát, és most felmerült az igény egy egységes, hivatkozható, akár később márkázható név megalkotására.
Itt összesítjük tehát, hogy az elmúlt hét megbeszélései alapján, milyen szempontoknak kell megfeleljen az a név, amit a kialakítandó módszertanunknak adni akarunk. Az összesítést az egyéni konzultációk alapján a projekt szakmai vezetője végezte el, lássuk az eredményét: A szakértők fontosnak tartják, hogy a név nemzetközileg használható legyen, vagy angol vagy nemzetközi szavakból álljon vagy mozaikszó legyen. Az is számít, hogy kifejezze az én-te viszony fókuszt, és egyszerre ennek közösségi jellegét is, hiszen a csoport páros viszonyok összességeként is felfogható. Kiemelték, hogy a név alkalmas legyen webes felületen való terjesztésre, mozgalom válhasson belőle. Legyen eredeti, még nem használt, fejezze ki, hogy új megközelítést javaslunk. Legyen könnyen megjegyezhető. Legyen fiatalos, vonzó a család fiatalabb tagjai számára is.
Összegyűjtve az igényeket a hazai projekt csapat vállalta magára az ötletelést. Hamarosan tehát közkincsé tesszük a javaslatunkat.