Az Erőmű Kortárs Művészeti Egyesület és a Magyar Művészeti Akadémia között létrejött támogatási szerződés alapján az Egyesület két dokumentumfilm elkészítésére vissza nem térítendő támogatásban részesült.

A magyar Schindler című dokumentumfilmben az örmény származású, 1918-ban született Ara Jeretzian történetét ismerhetik meg a nézők. Jeretzian az 1930-as évek elején csatlakozott a nyilaskeresztes ifjúsági szervezethez, de 1938-ban kilépett a pártból, mivel nem értett egyet annak erőszakos zsidóellenes politikájával. 1944-ben Budapest VI. kerületének polgári védelmi parancsnokává nevezték ki, majd kórházat szervezett egy házban, ahol ingyen láttak el katonákat és civileket egyaránt. A kórázban 40 zsidó orvos dolgozott, akiknek Jeretzián szerzett hamis papírokat. Nem sokkal később már sikerült az orvosok családtagjait is a kórházba költöztetni. Jeretzián nagy személyes bátorságról téve tanúbizonyságot, korábbi nyilas kapcsolatait felhasználva okmányokat, bélyegzőket hamisított, ezek segítségével zsidó származású munkatársai és azok rokonai mentesültek a gettóba zárás, a munkaszolgálat kötelezettsége alól. Ugyancsak hamisított engedélyekkel Jeretzián orvosi felszereléseket és gyógyszert szerzett be. A kórházban minden beszerzett eszközről, az ellátott katonákról olyan gondos kimutatást vezettek, hogy a nyilasok annak ellenére sem ellenőrizték a kórházat, hogy a fülükbe jutott olyan pletyka, hogy ott zsidókat bújtatnak. Jeretzián a klinika költségeit saját zsebéből fizette, a felszabadulásig több mint 400 zsidó életét mentette meg.

A film elkészültekor a legfőbb célkitűzés Jeretzián embermentő tevékenységének, személyes bátorságának bemutatása, ennek érdekében a szinte kalandfilmbe illő személyes tetteit beágyazták a készítők más, nem kevésbé önfeláldozóan segítő férfiak és nők tevékenységének közegébe. Adott a Zrínyi utcai épület, ahol a kórház állt, adott néhány megmentett és szívesen emlékező túlélő, s mindenekelőtt itt van Magyarországon Jeretzián fia is, aki nagy örömmel vállalta, hogy a film rendelkezésére bocsátja édesapja tárgyi emlékeit, s beszél róla. Ezek hivatottak arra, hogy a néző nem csak megértse, de át is élje, mit is jelentett Jeretzián személyes bátorsága, leleményes gondolkodása, embermentő elhivatottsága, természetes vágya, hogy minél több ártatlan honfitársa élje túl a vészkorszakot.