A workshop utolsó napján szakmai bemutatkozóra hívtuk meg az érdeklődőket.  Ezúttal az előadás mellett interaktív folyamatba vontuk be őket. Arra kértük őket, hogy hallgassák meg a projekt eddigi eredményeit és fogalmazzanak meg kritikát annak szakmai tartalmával kapcsolatban.  A kritikák végül is nem a szakmai tartalomra érkeztek, hanem a következőket említették: „bevezető tréning hiánya, nehéz terepet választottunk, hogy fogunk az emberekhez eljutni, márkaépítés szükségessége, webes láthatóság”.

Sokat tanultunk a visszajelzésekből, mert a feldolgozás során három kulcspontra figyeltünk: 1.) mekkora igény van az általunk fejlesztett módszertanra, 2.) mennyire érthető a munkánk és 3.) mit várnak a folytatástól.

Úgy összegeztük, hogy az első két terület magától értetődő: nagy igény van rá és érthető, követhető a módszer. Ugyanakkor főleg a kommunikáció és átláthatóság területén érdemes fejlesztéseket eszközölnünk. Ezeket a tanulságokat a következő találkozón feldolgozzuk.

A Veszprémi székhellyel jegyzett Megoldom Veled Szociális Szövetkezet képviselőivel Budapesten találkoztunk. Megismerkedtünk legújabb kezdeményezésükkel, aminek a munkaneve: portál projekt. A projekt során egy humán szolgáltatókat összekapcsoló komplex honlap indításán dolgoznak. Jelenleg még tervezési szakaszban van és az egyeztetések Budapesten zajlanak. Bemutatták a honlap célját és felépítését. Körképet adtak arról is, hogy milyen ehhez hasonló, működő vagy indítás előtt lévő magyar portálokról tudnak.

Jó gyakorlatként megosztották velünk az értékelési rendszerük tervét és működésmódját, melynek lényege, hogy a regisztrált tagokat az önszabályozó működés felé segítse. Szintén jó gyakorlatként említették a szolgáltatás informatikai hátterének biztosításához indított forrásteremtési megoldásukat, ami vegyesen befektetési, támogatási, crowdsourcing és közösségi finanszírozási (kickstarter) elemeket tartalmaz. A szakértői csapat egyetértett abban, hogy komoly együttműködési lehetőség van a portál és az általunk fejlesztett módszertan között, mert kölcsönösen támogatni tudjuk egymást befektetett munkával, szakértelemmel és módszertanokkal.

A mai és a tegnapi napon folytattuk a szakértőink fejlesztési javaslatainak feldolgozását. Fő témánk a módszertan praktikus lépésekre bontása volt. Megalkottuk a módszertan stratégiai kulcspontjait és az ahhoz tartozó kritériumokat. Kigyűjtöttük azokat az értékeket, amiket támogatni akarunk a családokban és a közösségekben: bizalom, őszinteség, összetartás. Ennek során nagy figyelmet szenteltünk a tréningen tapasztaltaknak, annak a kulcspontnak, ahogyan a kritikából feladat lesz, a hiány érzésből építő javaslat. Elkezdtük a hatékonyság mérésének kidolgozását és a minőség gondozás folyamatának kialakítását.

Ezt követően lezártuk a harmadik ciklust egy visszatekintéssel és meghatároztuk az összegző ciklus indításának paramétereit. Feladatunknak érezzük a záró tanulmányhoz szükséges „brief” megírását, melyben megfogalmazzuk az elvárásainkat és a kulcs témákat. Ezt a résztvevők a következő találkozóig vállalták, hogy átgondolják, a találkozók közti önálló munka részeként. Nem írtunk elő magunknak olyan írásos formát erre a „házi feladatra”, amely a teljes feladatleírás komplett megfogalmazására vonatkozik, ugyanakkor a vázlatpontok elkészítését írásban, igen.  A különböző vázlatok egyesítése a következő találkozó műhelymunkájának feladata lesz.

Megviselt minket a tréning témája: a kritika.

A kritika szóról legtöbbünknek nem a kritikai gondolkodás jutott eszébe, hanem az ellenségeskedés. Márpedig azzal mindannyian találkoztunk már és ritkán jöttünk ki belőle jól.  Ezért volt meglepő, hogy két napon keresztül fogunk foglalkozni vele. Az első nap után azonban kiderült, hogy nagyon hasznos tanulni róla: olyan új fogalmakat is felfedeztünk, mint a „mandíner kritika” (amikor úgy kritizál valaki, hogy nem az érintettnek mondja, hanem olyan valakinek, akitől az érintett visszahallja).

A második napon hasznát vettük a korábban tanultaknak, mint például az értő figyelem vagy a szükségletek megfogalmazása. A gyakorlásunk célja a kritika átalakítása volt a megértés és figyelem által. Lassan állt rá az agyunk, hogy védekezés helyett fejlődés orientáltan álljunk hozzá a minket ért kritikához. A trénerek biztosítottak minket róla, hogy ez a hozzáállás is tanulható.

Tény, hogy a módszertanunk fontos része a kritika átalakítása, ezért mindenki elismerte, hogy ennek a gyakorlása létfontosságú a mai világban. A szakértők egyetértettek abban, hogy a műhelymunka során – a következő két napban – ezt a tréning élményt fel kell dolgozni és a tanulságokat be kell építeni a módszertanba.

Az első napon két új szakértőt köszöntöttük köreinkben:

Juhász Ágnes gazdasági szakember, aki felismerte munkájában a holisztikus megközelítés szükségességét és ezért a saját szolgáltatására, mint humán szolgáltatás gondol. Hiszen a teljes emberrel foglalkozik. Mint elmondta gyakran kiderül, hogy nem gazdasági, hanem emberi és kapcsolati tudás átadására van szükség.

Sulyok János pedig informatikai szakértelmével értékelő rendszerek kidolgozásában szerzett tapasztalatot. Szenvedélye a mérés és az emberi teljesítmény mérhetővé tétele a humán szolgáltatások területén.

Az ismerkedést követően az első nap műhelymunkája ismét az eddigiek felidézésével telt. Mivel azok a szakértők, akik rendszeresen részt vesznek a találkozókon már jóval előrébb járnak a témában ezért fontos, hogy közös alapokról induljunk. Az ismétlés jót tesz mindenkinek, segíti a tudás beépítését és az alkotó szakasz elindítását.

A tegnapi bemutatkozó alkalom családias hangulatban telt. A disszemináció keretében beszámoltunk a projekt eredményekről, az akciókutatás menetéről. Az egyik résztvevő szakértőnk, Gyertyánági Endre, hét lépésben foglalta össze az érdeklődők számára a célunk eléréshez vezető utat. Előadásában kiemelte, hogy ezen az úton az érték tudatosság és a visszajelzés kultúra a két alappillér. Ezzel összekötötte a projektben kidolgozásra kerülő módszertan létjogosultságát a közös cél elérésével. A közös cél pedig egy komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása.  Tehát a projekt feladata – mint kiemelte – hogy a módszertanunk terjedését is biztosítsuk.

Jó hír, hogy a találkozó hatására két szakértő jelezte, hogy a februári találkozón szívesen venne részt. Az egyikük informatikai támogatást szeretne adni a projektünkhöz. A másik szakértő pedig, közgazdászként, a pályázat utáni továbblépést kívánja elősegíteni, hogy a módszertan további élete fenntarthatóvá váljon.

Meglátogattuk a Budapesten a Humanisztikus Korszak Alapítványt. Vezetője, Honti László. A tapasztalatcsere alatt elmondta, hogy jelenleg ő és a munkatársai a mentorálást és a mentorok képzését és egy hálózat kialakítását helyezik előtérbe.  Elmondása szerint erre főleg azért van szükség, mert az emberi kapcsolatok az elszigetelődés felé sodródtak az elmúlt évtizedekben és szükség van a törődés, odafigyelés támasztó erejére. Ezt a biztonságot sok embernek a családi kör sem adja meg. Ma már nem hagyományok és vésrségi rokonság útján kapjuk automatikusan a megtartó közegünket. Mint mondja, a saját referenciacsoportunk megtalálása a mai korban aktív keresést igényel. Ehhez pedig önismeret és emberismeret kell.

Ez egybecseng azzal, amit mi is tapasztaltunk a közös munkánk során: a bizalom az alapja a közös célok elérésének. Az emberek stabil viszonyulási pontokat keresnek magukban is és a környezetükben is. Ez az, amit a mai rohanó és folyton változó világban a legjobban hiányolnak. Pedig ez az alapja az alkotó munkának. A társadalmi értékteremtésnek pedig az alkotó munka az alapja. Az az ember pedig, aki a társadalom számára hasznos és ő maga élvezi a munkáját, a boldog, könnyed élet él. Ez utóbbi közvetlenül nem célozható, hanem ez az értelmes élet természetes hozadéka.

A műhelymunka során az akciókutatás harmadik ciklusának eredményeit dolgoztuk fel. Az újonnan csatlakozó szakértők számára betekintést adtunk a kidolgozandó módszertan jelenlegi állapotába. A kedvükért kipróbáltuk ott a helyszínen, hogy személyes tapasztalatuk is legyen. Azok a szakértők, akik már korábban is velünk tartottak, beszámoltak a fejlesztési javaslataikról. Megállapodtunk abban, hogy a februári találkozón is folytatjuk ezt a feldolgozást, egyrészt mert oda más résztvevőket is várunk és újabb külföldi partnerünknek lesz alkalma személyesen is hozzájárulni az eredményekhez. Megegyeztünk abban, hogy minden fejlesztési javaslatot elfogadunk, a szűrő csupán az, hogy a javaslat elég praktikus-e ahhoz, hogy beépíthető legyen. Abban is megegyeztünk, hogy ha a javaslathoz teendő is tartozik, akkor azt a javaslattevőnek kell vállalnia: vagy megcsinálja ő maga vagy megszervezi a csapatot rá, ha kell. Megállapodtunk abban, hogy a februári találkozón is folytatjuk ezt a feldolgozást, egyrészt mert oda más résztvevőket is várunk és újabb külföldi partnerünknek lesz alkalma személyesen is hozzájárulni az eredményekhez.