Márciusi második Tanulmányút (TU2) – Beharangozó

E havi második tanulmányutunk (03.30. péntek) rendhagyó lesz abból a szempontból, hogy nem a legutóbbi három alkalommal összeszokott csapatfelállásban töltjük; éppen ellenkezőleg, ezúttal új barátainkat, az egri Kertész Családi Napközit látogatjuk meg azzal a céllal, hogy az eddigi találkozók során érlelt kezdeményeket független csapattal vitassuk meg és keresztvalidáljuk. Nem titkolt reményünk, hogy kezdeményeink kisgömbőc módjára tudnak a láthatáron megjelenő szervezetekkel és szakmabeli egyénekkel hosszú távú együttműködések formájában bővülni.

A nap központi témája a “jó kutatás”  lesz, mely apropóján vendéglátóinkkal is megismertetjük jól bevált témafeldolgozó műhelykultúránkat.

Házigazdáinkról az interjúk rovatban olvashatnak majd bővebben, illetve a beszámolók rovatban fogunk beszámolni a közös munkával töltött nap élményeiről.

 

 

 

 

 

 

 

 

VetésForgó – Beszámoló a márciusi TU1 tanulmányútról (2018.03.05.)

A VetésForgó oly módon egészíti ki az ÉrtékKéplet alapú egyeztetést és navigációt, hogy minőségi teret biztosít a személyek közti interakciónak, közös explorálásnak, így segítve egymást a tényezők átgondolásában, tisztázásában, pontosításában.

A módszer lényege, hogy egy akármekkora méretű társaságot legkevesebb kettő, optimálisan öt fős csoportokra osztunk, mely csoportokban kiosztott, de rendszeresen rotáló szerepek/funkciók mentén beszélik át a résztvevők a választott témát, mely eredményeképp a csoport képviselője a csoport összvéleményét viheti tovább az eggyel magasabb szintű kerekasztalra. A forgásban lévő szerepek azt biztosítják, hogy csoportdinamikai szempontból kiegyensúlyozottan, minden résztvevőre megfelelő mértékű figyelem jusson a folyamat során. Mindig van tehát egy fókusz személy, akinek a csoport a véleményére, ötletére, inputjára aktuálisan kíváncsi, ebben segíti őt egy kérdező, beszélgetőtárs, kettejük beszélgetésének termékét, interakciós minőségét és egyéb tulajdonságait figyeli/felügyeli/jegyzeteli a többi résztvevő.

100 fő esetében az egyeztetés, tehát 3 forduló alatt megvalósítható. (Először 20 darab 5 fős csoport ülésezik, aztán a 20 csoport 1-1 képviselőjéből álló 4  darab 5 fős csoport, végül azok eredményeit a 4 csoport 1-1 képviselője már képes egyesíteni.)

 

 

 

 

 

 

 

 

KonszenzusTechnológia – Beszámoló a márciusi TU1 tanulmányútról (2018.03.05.)

Tekintettel arra, hogy legutóbbi, Márciusi találkozónk témáinak gerincét a már többször említett ÉrtékKéplet alapú konszenzus technológia  adta időszerű egy önálló cikkben ismertetni legfőbb ismérveit, működését.

A módszertan megalkoztásakor figyelembe vett legfőbb szempontok azok voltak, hogyan lehet nagy létszámú közegben (szervezetben, projekten, fórumon, stb.) a lehető legrövidebb idő alatt eljutni a legmegbízhatóbb és a résztvevők összessége által elfogadható döntésekig, konklúziókig.

Az első fázis a tényezők és mérési célok tisztázása, összevetése. A folyamat egyéni kontemplációval kezdődik és csoportfoglalkozásban végződik.

Cél, a szóban forgó témával kapcsolatos egyénileg mérlegelt ható tényezők összegyűjtése és fontossági sorrendbe rendezése, más néven súlyozása. A súlyozás lehetővé teszi, hogy az összedolgozott modellben minden résztvevő tényezői megjelenjenek, olyan súllyal mint amekkora súlyt a közösség egésze tulajdonított a tényezőnek. Az így kapott “képlet” a közösség szempont-térképe, mely iránytűként szolgál a folyamat egyéb szakaszaiban, lehetővé téve két megoldás, tulajdonság, tényező stb. célorientált, precíz összehasonlítását.

 

 

 

 

 

 

 

Bemutatkozik a Hámori Waldorf Egyesület

Nagyon örülünk, hogy februári műhely-konferenciánkon a miskolci Hámori Waldorf Egyesület is képviseltette magát. A 2019-ben százéves, nemzetközi Waldorf pedagógia szemléletét bizonyára nem kell részletesen bemutatnunk, hiszen a jelenleg hazánkban működő több, mint 23 iskola és 40 óvodai csoport mutatja népszerűségét.  Az egyesület a Hámori Waldorf Iskolát fenntartó szülők és tanárok szervezete, melynek fő tevékenysége a közösségépítés, amit különböző programok megvalósításán keresztül tesznek. Tevékenységükben az önismeret, emberismeret, a személyes fejlődés támogatása is központi szerepet kap.  A gyermekek, a tanítók és a szülők hármas pillérén nyugvó Waldorf-intézmények számára nagyon fontos az e három pillér közötti összhang. Folyamatosan foglalkoznak a pillérek közötti kapcsolat erősítésével, a közös tanulással, ezek közül kiemelten a szülői jelenlét, együttműködés kap nagy hangsúlyt az egyesület életében.