Nyitó találkozó – 7. nap beszámoló – műhelykonferencia (2018.05.26.) – Bemutatkozik Yehuda Tagar

Az ausztrál/dél-afrikai/angol Yehuda Tagar pszichoterapeuta, a Rudolf Steiner Pszichozófiáját alkalmazó terapeuták képzője. Ő alkotta meg a Pszichofonetikai módszertant (Alkamazott Pszichozófia), elnöke a Nemzetközi Pszichofonetikai Intézetnek, az angliai Perszefóne Főiskolának, a Dél-afrikai Pszichozófiai Intézetnek és a Közép-európai Pszichozófiai Akadémiának (PACE Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon) valamint vezetője az angliai Művészeti Terápia Egyesületnek. Jelenleg az empátia témakörével foglalkozik, mely egy erőteljes önmegfigyelő, önátformáló folyamat. Vallja, hogy empatikus képességünk fejlesztésével jelentősen javulhat a szervezet munkavégzésének hatékonysága, a szervezeten belüli kommunikáció és a kapcsolatok minősége. További információ Yehuda Tagarról és a pszichofonetikáról az alábbi honlapon található: http://www.psychophonetics.org/yehuda-tagar/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyitó találkozó – 6. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.25.) – Közös értékeink összefoglalása

A pénteki napunkon szintén műhelymunka keretein belül dolgoztunk. A résztvevők egyetértettek abban, hogy alapvető igény és cél, hogy az általunk nyújtott szolgáltatások legyenek gazdaságosak, értékesek, hatékonyak, az elvárható célokra és kimenetekre fókuszáljanak, a szolgáltatásokat felhasználók kapjanak nagyobb szerepet saját sorsuk jobbá tételében, növeljük érdekérvényesítési esélyeiket a problémamegoldás folyamatában, legyenek átláthatóak és mérhetőek a társadalmi beavatkozások.

A nemzetközi team az általunk modellezett együttműködés módszertan és IP tevékenység alábbi jellemzőit és értékeit tekinti kiemelten fontosnak.

Az együttműködő szakemberek vonatkozásában:

  • holisztikus szemlélet
  • partnerek együttműködése
  • partnerek közötti egyenlőség
  • partnerek kölcsönös elfogadása
  • új megközelítésű együttműködés
  • világról való gondolkodás új útja: „mit is nem tudunk még?”
  • egyértelmű, eredményes kommunikáció
  • kritikus vizsgálódások és elemzési kultúra
  • egymás szerepeinek megértése és elfogadása
  • eredményesebb megállapodások, tartósabb megoldások
  • érvényesíthető tudás jövőbeni felhasználhatóság
  • tevékenység során közösen megtanultak egymás közötti megosztása
  • kölcsönös elkötelezettség
  • bizalom megtanulása és a bizalom tudásával való élés
  • hálózatépítés, információcsere
  • ihletettség
  • kreativitás
  • költséghatékony szolgáltatások
  • minőségi kollegiális kultúra építése
  • közös és a különböző értékek elismerése
  • szakmák közötti hierarchia és feszültségek csökkenése

A szolgáltatásokat felhasználók vonatkozásában:

  • felhasználók kerülnek a szolgáltatások középpontjába
  • eredményesebb kommunikáció
  • hatékony szolgáltatások megtervezése, megszervezése, megvalósítása
  • evidencia (bizonyított-, biztos tudáson) alapon működő szolgáltatások
  • szolgáltatások fejlesztése – a szolgáltatást felhasználók életminőségének javulása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyitó találkozó – 6. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.25.) – Az akciókutatás első ciklusának indítása

A találkozó ezen napján együtt összeírtuk az akciókutatásunkban az eddigiek alapján tett pontosításainkat, az alábbiak szerint:

 

Szakmai tervben Jelenlegi
Ez Erőmű Egyesület hosszú távú stratégiai célja (Long-term Strategic Goal)
    • Családbarát értékrendű társadalom megalapozása
    • Akciókutató Metamódszertan Fejlesztő Program kialakítása
      • Gazdasági stabilitás, jó fizikai és mentális állapotú megerősödött társadalom
      • Családnak, mint a társadalmi védőháló legelemibb alkotóelemének megerősítése
    • u.a.
Projekt célok (Project Goals)
      • Család társadalmi szerepének megerősítése, a családi kohézió növelése
      • Komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása
        • A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje
        • Ezzel szerves összefüggésben az erre rászoruló lakossági célcsoport felzárkóztatása
        • Fenti tevékenységre vonatkozó nemzetközi tapasztalatok megismerése, kipróbálása, valamint
        • Ajánlások kidolgozása a hazai és nemzetközi alkalmazásra

 

Komplex Esélyteremtő Társadalmi Felzárkózási Modell Akciókutató Program kivitelezése

      • A meghatározott társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos rendelkezésre álló speciális szakmai tudásanyag bővítése
      • Az együttműködés erősítése a Duna stratégia országai és a visegrádi országok szakpolitikai szakértői között
      • A fenti célokkal összefüggő területeken már működő és bevált mintaprogramok szélesebb körben történő elterjesztése

 

A Családok Társadalmi Szerepét Erősítő Akciókutató Program kivitelezése

      • A családok egymást segítő közösségeinek megerősítése
      • A családok jól-léte érdekében a helyi szintű összefogás ösztönzése

 

További célok, amelyekhez a tervezett tevékenységek közvetetten járulnak hozzá:

    • Sajátos vagy nehéz élethelyzetben lévő családok támogatása, helyzetének javítása az önkormányzati családsegítő intézmények tevékenységét kiegészítő segítő szolgáltatásokkal
      • Szakmai együttműködést támogató jó gyakorlatok megismerése és cseréje a családsegítő szolgáltatások területén
      • A család társadalmi szerepét ersősítő és a hátrányos helyzetű családok felzárkózását segítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje
      • Szolgáltatást végző szakemberek együttműködésének vizsgálata részvételi akciókutatás keretében Magyarországon és Szlovákiában
      • Komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása
        • Interprofesszionális és szervezetek/intézmények közötti együttműködés a szolgáltatásfejlesztés területén
        • Együttműködés módszertan fejlesztése a szakmai csapatmunka  üzemeltetéséhez
      • Szolgáltatás-innováció ajánlások kidolgozása a hazai és nemzetközi alkalmazásra
      • Nemzetközi hálózatépítés hazai és külföldi szakértőkkel, szervezetekkel és intézményekkel

 

 

 

 

 

 

További célok, amelyekhez a tervezett tevékenységek közvetetten járulnak hozzá:

    • Sajátos vagy nehéz élethelyzetben lévő családok támogatása, helyzetének javítása a családsegítő intézmények tevékenységét kiegészítő szolgáltatásokkal
    • Az együttműködés erősítése a Duna stratégia országai és a visegrádi országok szakpolitikai szakértői között
Projektünk szakmai területe:
A társas rendszerek önszabályzására épülő együttműködési módszertan kidolgozása és fejlesztése a gyakorlati alkalmazása a családban, családok hálózatában, közösségekben – a tapasztalatok fejlesztési körökbe rendezésével. Családsegítő szolgáltatások fejlesztése nemzetközi szakmai team együttműködésével

 

Az Első Ciklus keretében két feladata lesz a kutató csapatunknak: Egyrészt összeállítjuk a térségi szervezetek listáját, melyeket átadunk kutató cég részére is. Másrészt megállapodtunk abban, hogy a számunkra személyesen ismerős szervezetekkel személyesen felvesszük a kapcsolatot a kérdőív kitöltés ügyében. A még ismeretlen szervezetekkel pedig a kutató cég veszi fel a kapcsolatot. Mivel a kérdőívek önkitöltősek, ezért a személyes kapcsolattartás a feladata a kapcsolatfelvétel és ápolás csupán.

A kérdőívek felvételének határideje 2018. szeptember elejére tűztük ki, ugyanakkor a következő találkozón már reflexióval készülünk az eddigi kapcsolatfelvételek alapján szerzett tapasztalatokra.

Nyitó találkozó – 5. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.24.) – A közös munka lehetőségei és jó gyakorlatok

A csütörtöki műhelymunka nap második felét a közös munka lehetőségeinek és jó gyakorlatok összegyűjtésével töltöttük. Az IP kollaborációhoz szükséges, hogy együtt találjuk ki, hogy mit lehetne/kellene tenni egy adott, konkrét ügyben, hogy közösen tervezzük meg a közös munkát és döntsünk a további beavatkozások tekintetében, hogy a továbbiakban folyamatosan tartsuk egymással a kapcsolatot, hogy rendszeresen találkozzunk egymással, ahol újra és újra kiértékeljük az eseményeket, elemezzük egymás tapasztalatait.

Az általunk modellezett hosszabb időtartamú, komplex szemléletű, folyamatos stáb-team munka vezet el tehát a tényleges IP együttműködéshez, amely egy hosszú távú szolgáltatási koncepciót kialakító és megvalósító projekt. Amelyben van új cél, ami a folyamatos kollaboráció eredményeképp egy új minőséget fog majd eredményezni, a viták és tervezés során előjövő ötletek megerősítik az együttműködő team-stáb tagjait, hogy a közös célokért eredményesebben tudjanak lobbizni a potenciális újabb partnerek körében, vagy elkerülni, legyőzni a szakmai problémákat és nehézségeket (paternalizmust, előítéleteket, bűnbakképzést, rutinizálódást)

A fentiekhez kapcsolódóan bevált gyakorlatként említhető a résztevőink által említett két konkrét jó gyakorlat. Szlovákiában szakmaközi ellátási team-eket hoztak létre az idősek saját otthonukban való ellátására és több szakma részvételével integrált közösségi mentálhigiénés csoportokat a tartósan mentális betegségben szenvedők ellátására. A közös feladatvégzésben a hagyományos szociális munkás szerepek elmosódtak, mivel ápolók, orvosok, pszichiáterek, pedagógusok és más egyéb szakemberekkel kollaborációban dolgoztak együtt. Romániában igen jó gyakorlat alakult ki például a nehezen nevelhető fiatalokkal való foglalkozásban, nevelők, sportedzők és szociális szakemberek együttműködésével.

 

 

 

 

 

 

Nyitó találkozó – 5. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.24.) – Fókuszban az interprofesszionalitás

A találkozónk csütörtöki napját műhelymunkával töltöttük, és a nap első felében a tréningen megismert interprofesszionalitás témáját helyeztük a fókuszunkba. Alapvető kérdés volt, hogy mit is fejez ki voltaképpen az általunk képviselt interprofesszionalitás? A műhelymunka során a résztvevők az alábbi választ adták: Az interprofesszionalitás megközelítést, szemléletet, szellemiséget, attitűdöt, tevékenységet, gondolkodást, ki nem használt lehetőséget jelent, illetve mindezeket összességében. Talán leginkább az együttműködés fogalom szervesíti a fentieket.

Ezek alapján projektünk nemzetközi szakértő csoportja által képviselt interprofesszionális kollaboráció lényege így definiálható: Az interprofesszionális munka két vagy több, különböző foglalkozási ághoz tartozó szakma képviselőinek időleges vagy hosszabb távú vállalkozása, kommunikációja és együttműködése, amelynek során a csoportdinamika jótékony hatása segítségével a közreműködő szakemberek meglévő és megtermelt tudásukat és erőforrásaikat megosztják egymás között egy közösen meghatározot cél vagy ügy elérése érdekében, közösen meghatározott, eldöntött, szinergikus, kreatív eljárásmódok alkalmazásával. Szükségszerű, hogy a szakmaközi tevékenység hátterében sokfajta diszciplína, továbbá jelentős szakértői közösség és tudás kell, hogy álljon. Ezek a feltételek adottak jelenlegi projektünk keretében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyitó találkozó – 4. nap beszámoló – tanulmányút (2018.05.23.) – Eger, Kreatív Élet Alapítvány

A Kreatív Élet Alapítvány létrejöttekor az egri Waldorf Iskola megalapításáért tett erőfeszítéseivel hívta fel magára a város figyelmét.  Az erőfeszítéseket siker koronázta, és ma is az iskola fenntartása az alapítvány egyik fő tevékenysége. Az aktív tagok ugyanakkor nem csak az antropozófiai értékek mellett köteleződtek el, hanem általános emberi jólégi és fejlődéslélektani témák mentén szemléletformálással, előadások, tréningek, workshopok szervezésével is foglalkoznak.

Közös kapcsolódási pontunk az alapítvány Védőháló a családokért című pályázati projektje miatt van, ahol a szakmai munka során, az egri és környéki, családokkal foglalkozó szervezetek megszólítását és közös gondolkodásra hívását végzik a szakemberek – a visszajelzések alapján sikerrel.

Találkozásunk során bemutatót kaptunk a projekt során elért eredményekről és tanulságokról és egyeztetést kezdtünk a további szorosabb együttműködésről. Szakembereiket hamarosan viszont láthatjuk saját rendezvényeinken.

Nyitó találkozó – 3. nap beszámoló – tréning (2018.05.22.) – Az IP kollaborációs modell

A tréning utolsó részében az IP kollaborációs modellre helyeztük a hangsúlyt. Az IP tevékenység értékei többek között a hatékonyabb stáb-team munkával, a konstruktív kooperációval, a konszenzusos cselekvéssel, a tartós eredmények elérésével, a különböző szolgáltatásokhoz való egyenlőbb hozzáféréssel, a szolgáltatások átláthatóbbá tételével, a helyi együttműködések kialakításával, a közös felelősség vállalásával, az átláthatóbb felelősségekkel, az elégedettebb környezettel, a szélesebb társadalmi hatásokkal fejezhetők ki.
Egyetértettünk abban, hogy az IP kollaborációs modell használatának további előnye számunkra, hogy permanens önvizsgálatra, önmagunk szakmaiságával, identitásával (miért is vagyunk a családsegítő munkában?) való szembenézésre késztet bennünket. Továbbá arra, hogy állandóan tükröt tartsunk a szakma egésze felé is; hogyan fejlődött, mit ért el eddig, milyen értékei, diszfunkciói és dilemmái vannak stb.
Együttműködésünk tehát jótékony hatással lehet a szociális munka fejlődésére, így a családokat középpontba állító közösségi szociális munkára, annak gyorsabb terjedéséhez és megerősödéséhez. Továbbá a szociális esetmunkában értelmezett esetmenedzsmentre is pozitív hatást gyakorol, hiszen például a felhasználók szolgáltatásokkal történő összekapcsolása is eredményesebb lehet IP szellemiséggel és együttműködéssel.