Eredmények kategória bejegyzései

Kellemes Ünnepeket!

Tisztelt partnereink, résztvevőink, barátaink!

Nagy utat tettünk meg idén januártól mostanáig: akkor még óvatosan elkezdtük körbejárni az együttműködés témáját és az azzal kapcsolatos céljainkat, majd az akciókutatásunk fázisait, igazi áttörést azonban a májusi nyitó rendezvényen értünk el, ahol először éreztük meg egymás értékeit és azok összeadódásának élményét. Innentől rohamos sebességgel haladtunk és nem sokkal később letisztult egy olyan koncepció, amely kidolgozásához mindenki szívesen járult hozzá. Ezen az úton haladva mára egy önálló, saját módszertanunk látszik kirajzolódni, igaz még gyerekcipőben, de ígéretes tulajdonságokkal. Amit mostanáig az éves munkánk során összeraktunk, méltó módon pihentethető és félrerakható az ünnepek alatt, hogy mindenki a családjával és szeretteivel tölthesse az időt.

Hálásan köszönjük mindenkinek az egész éves lelkes és kitartó munkáját, a biztató szavakat, a támogató figyelmet és mindazt a segítséget, amit a munkánk során nyújtottak nekünk.

Kívánunk az ünnepekre igazi kikapcsolódást, sok nevetést, pihenést és feltöltődést! Találkozunk januárban.

Kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánunk!

Reklámok

Miért Mey? Miért Bad? Miért Badges?

Miért Mey?

 

A Mey műszó, ami a magyar „ten” szavunkhoz hasonlóan az „te és én” összeolvasztásával jön létre az angol „me” és „you” szavakból. Ilyen módon a ten és a Mey is a „mi” személyes névmás különleges alesetének tekinthető, amikor a „ten” csak kettőnk közösségét jelöli.

Erre az estre vonatkozik a Bibliából ismert kultúrateremtő erejű felszólítás, mi szerint „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!” Ez a régiesen csengő mondat tartalmazza szótöredékként a „ten” szócskát, ami önmagában nem is használatos, csak összetett szavakban, – mint amilyen például a „tenmagam”, és az „isten”. Előbbiben visszaható névmás jellege van, mint az „ön”-nek az „önmaga” kifejezésben, az „isten” szóban pedig mintha két összeköttetést jelölő kifejezés olvadna össze: az „is” és a „ten”. A jelentésben mindkét esetben az összefüggés és a kapcsolódás a hangsúlyos. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a „ten” szócska, mint a közösséget erősítő összetartó erő jelenik meg a fenti két szóban. A Mey Bad Badges módszertanának pedig ugyanez a szándékolt hatása: a közösség erősítése az „én és te” viszonyok minőségének javítása révén.

 

Miért Bad?

 

Javítani a viszonyon olyan pontokon lehet, ahol még van tér a fejlődésre. És minél nagyobb a tér a fejlődésre, – vagyis: minél nagyobb az eltérés a jelenlegi állapot és a jelenleginél jobb lehetséges állapot közt, – annál erősebb kapcsolati feszültséget élnek meg a kapcsolódó felek. És minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb bátorságot igényel, hogy ezt valaki megcímezze, mit több: feldolgozásra napirendre tűzze. A „Bad” szócska a módszertan nevében arra utal, hogy a legnagyobb kapcsolatfejlesztő hatás érdekében bátran feltárjuk és napirendre tűzzük a kapcsolódásban rejlő legnagyobb feszültségeket.

 

Miért Badges?

 

Az őszinte jobbító szándék bátorsággal párosulva a kapcsolatfejlődés mellett mélyre ható jellemfejlődést is eredményezhet. Ezt a jellemfejlődést, és a fejlődést általában – a Mey Bad Badges közössége nyilvánosan elismeri, és mintegy kitüntetésekkel jutalmazza. Ezekre a kitüntetésekre utal a módszertan nevében a „Badges” szó.

 

Honnan hová vezethet ez a módszertan, és miben mérjük a haladást?

 

A módszertan az elkülönültségükben egymás belső valóságával ritkán találkozók feszültségektől terhes társadalmából indulva, az egymással szerves kapcsolatban álló emberek szeretetteljes viszonyrendszere által működtetett társadalomig vezet. Eredményességét a kitűzött és elért fejlődéscélok számában, és az elégedett felhasználói visszajelzések számán mérjük.

Nyitó találkozó – 6. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.25.) – Közös értékeink összefoglalása

A pénteki napunkon szintén műhelymunka keretein belül dolgoztunk. A résztvevők egyetértettek abban, hogy alapvető igény és cél, hogy az általunk nyújtott szolgáltatások legyenek gazdaságosak, értékesek, hatékonyak, az elvárható célokra és kimenetekre fókuszáljanak, a szolgáltatásokat felhasználók kapjanak nagyobb szerepet saját sorsuk jobbá tételében, növeljük érdekérvényesítési esélyeiket a problémamegoldás folyamatában, legyenek átláthatóak és mérhetőek a társadalmi beavatkozások.

A nemzetközi team az általunk modellezett együttműködés módszertan és IP tevékenység alábbi jellemzőit és értékeit tekinti kiemelten fontosnak.

Az együttműködő szakemberek vonatkozásában:

  • holisztikus szemlélet
  • partnerek együttműködése
  • partnerek közötti egyenlőség
  • partnerek kölcsönös elfogadása
  • új megközelítésű együttműködés
  • világról való gondolkodás új útja: „mit is nem tudunk még?”
  • egyértelmű, eredményes kommunikáció
  • kritikus vizsgálódások és elemzési kultúra
  • egymás szerepeinek megértése és elfogadása
  • eredményesebb megállapodások, tartósabb megoldások
  • érvényesíthető tudás jövőbeni felhasználhatóság
  • tevékenység során közösen megtanultak egymás közötti megosztása
  • kölcsönös elkötelezettség
  • bizalom megtanulása és a bizalom tudásával való élés
  • hálózatépítés, információcsere
  • ihletettség
  • kreativitás
  • költséghatékony szolgáltatások
  • minőségi kollegiális kultúra építése
  • közös és a különböző értékek elismerése
  • szakmák közötti hierarchia és feszültségek csökkenése

A szolgáltatásokat felhasználók vonatkozásában:

  • felhasználók kerülnek a szolgáltatások középpontjába
  • eredményesebb kommunikáció
  • hatékony szolgáltatások megtervezése, megszervezése, megvalósítása
  • evidencia (bizonyított-, biztos tudáson) alapon működő szolgáltatások
  • szolgáltatások fejlesztése – a szolgáltatást felhasználók életminőségének javulása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyitó találkozó – 6. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.25.) – Az akciókutatás első ciklusának indítása

A találkozó ezen napján együtt összeírtuk az akciókutatásunkban az eddigiek alapján tett pontosításainkat, az alábbiak szerint:

 

Szakmai tervben Jelenlegi
Ez Erőmű Egyesület hosszú távú stratégiai célja (Long-term Strategic Goal)
    • Családbarát értékrendű társadalom megalapozása
    • Akciókutató Metamódszertan Fejlesztő Program kialakítása
      • Gazdasági stabilitás, jó fizikai és mentális állapotú megerősödött társadalom
      • Családnak, mint a társadalmi védőháló legelemibb alkotóelemének megerősítése
    • u.a.
Projekt célok (Project Goals)
      • Család társadalmi szerepének megerősítése, a családi kohézió növelése
      • Komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása
        • A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje
        • Ezzel szerves összefüggésben az erre rászoruló lakossági célcsoport felzárkóztatása
        • Fenti tevékenységre vonatkozó nemzetközi tapasztalatok megismerése, kipróbálása, valamint
        • Ajánlások kidolgozása a hazai és nemzetközi alkalmazásra

 

Komplex Esélyteremtő Társadalmi Felzárkózási Modell Akciókutató Program kivitelezése

      • A meghatározott társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos rendelkezésre álló speciális szakmai tudásanyag bővítése
      • Az együttműködés erősítése a Duna stratégia országai és a visegrádi országok szakpolitikai szakértői között
      • A fenti célokkal összefüggő területeken már működő és bevált mintaprogramok szélesebb körben történő elterjesztése

 

A Családok Társadalmi Szerepét Erősítő Akciókutató Program kivitelezése

      • A családok egymást segítő közösségeinek megerősítése
      • A családok jól-léte érdekében a helyi szintű összefogás ösztönzése

 

További célok, amelyekhez a tervezett tevékenységek közvetetten járulnak hozzá:

    • Sajátos vagy nehéz élethelyzetben lévő családok támogatása, helyzetének javítása az önkormányzati családsegítő intézmények tevékenységét kiegészítő segítő szolgáltatásokkal
      • Szakmai együttműködést támogató jó gyakorlatok megismerése és cseréje a családsegítő szolgáltatások területén
      • A család társadalmi szerepét ersősítő és a hátrányos helyzetű családok felzárkózását segítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje
      • Szolgáltatást végző szakemberek együttműködésének vizsgálata részvételi akciókutatás keretében Magyarországon és Szlovákiában
      • Komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása
        • Interprofesszionális és szervezetek/intézmények közötti együttműködés a szolgáltatásfejlesztés területén
        • Együttműködés módszertan fejlesztése a szakmai csapatmunka  üzemeltetéséhez
      • Szolgáltatás-innováció ajánlások kidolgozása a hazai és nemzetközi alkalmazásra
      • Nemzetközi hálózatépítés hazai és külföldi szakértőkkel, szervezetekkel és intézményekkel

 

 

 

 

 

 

További célok, amelyekhez a tervezett tevékenységek közvetetten járulnak hozzá:

    • Sajátos vagy nehéz élethelyzetben lévő családok támogatása, helyzetének javítása a családsegítő intézmények tevékenységét kiegészítő szolgáltatásokkal
    • Az együttműködés erősítése a Duna stratégia országai és a visegrádi országok szakpolitikai szakértői között
Projektünk szakmai területe:
A társas rendszerek önszabályzására épülő együttműködési módszertan kidolgozása és fejlesztése a gyakorlati alkalmazása a családban, családok hálózatában, közösségekben – a tapasztalatok fejlesztési körökbe rendezésével. Családsegítő szolgáltatások fejlesztése nemzetközi szakmai team együttműködésével

 

Az Első Ciklus keretében két feladata lesz a kutató csapatunknak: Egyrészt összeállítjuk a térségi szervezetek listáját, melyeket átadunk kutató cég részére is. Másrészt megállapodtunk abban, hogy a számunkra személyesen ismerős szervezetekkel személyesen felvesszük a kapcsolatot a kérdőív kitöltés ügyében. A még ismeretlen szervezetekkel pedig a kutató cég veszi fel a kapcsolatot. Mivel a kérdőívek önkitöltősek, ezért a személyes kapcsolattartás a feladata a kapcsolatfelvétel és ápolás csupán.

A kérdőívek felvételének határideje 2018. szeptember elejére tűztük ki, ugyanakkor a következő találkozón már reflexióval készülünk az eddigi kapcsolatfelvételek alapján szerzett tapasztalatokra.

Nyitó találkozó – 5. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.24.) – A közös munka lehetőségei és jó gyakorlatok

A csütörtöki műhelymunka nap második felét a közös munka lehetőségeinek és jó gyakorlatok összegyűjtésével töltöttük. Az IP kollaborációhoz szükséges, hogy együtt találjuk ki, hogy mit lehetne/kellene tenni egy adott, konkrét ügyben, hogy közösen tervezzük meg a közös munkát és döntsünk a további beavatkozások tekintetében, hogy a továbbiakban folyamatosan tartsuk egymással a kapcsolatot, hogy rendszeresen találkozzunk egymással, ahol újra és újra kiértékeljük az eseményeket, elemezzük egymás tapasztalatait.

Az általunk modellezett hosszabb időtartamú, komplex szemléletű, folyamatos stáb-team munka vezet el tehát a tényleges IP együttműködéshez, amely egy hosszú távú szolgáltatási koncepciót kialakító és megvalósító projekt. Amelyben van új cél, ami a folyamatos kollaboráció eredményeképp egy új minőséget fog majd eredményezni, a viták és tervezés során előjövő ötletek megerősítik az együttműködő team-stáb tagjait, hogy a közös célokért eredményesebben tudjanak lobbizni a potenciális újabb partnerek körében, vagy elkerülni, legyőzni a szakmai problémákat és nehézségeket (paternalizmust, előítéleteket, bűnbakképzést, rutinizálódást)

A fentiekhez kapcsolódóan bevált gyakorlatként említhető a résztevőink által említett két konkrét jó gyakorlat. Szlovákiában szakmaközi ellátási team-eket hoztak létre az idősek saját otthonukban való ellátására és több szakma részvételével integrált közösségi mentálhigiénés csoportokat a tartósan mentális betegségben szenvedők ellátására. A közös feladatvégzésben a hagyományos szociális munkás szerepek elmosódtak, mivel ápolók, orvosok, pszichiáterek, pedagógusok és más egyéb szakemberekkel kollaborációban dolgoztak együtt. Romániában igen jó gyakorlat alakult ki például a nehezen nevelhető fiatalokkal való foglalkozásban, nevelők, sportedzők és szociális szakemberek együttműködésével.

 

 

 

 

 

 

Nyitó találkozó – 1. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.20.) – Kilépés a szakmai-ágazati határokból

Kilépés a szakmai-ágazati határokból

A műhelymunka következő részében tisztáztuk azt is, hogy projektünk szakmai iránya annak elősegítése, hogy szakmai tevékenységük közben a pszichológia, szociológia, pedagógia, gyógypedagógia, orvostudomány és az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek és más tudományterületekből a szociális munka számára fontos mozaikokat integrálni tudják és egy homogén cselekvési koncepcióba át tudják ültetni.

A családsegítés és a gyermekvédelem eleve egy integráló szakma, társadalmi megrendelésként értelmezi a valóságot, s adekvát választ dolgoz ki annak kezelésére. A hazai gyermekjóléti szolgálatoknak például jó esélye lenne arra, hogy egy-egy magasabb igényű szolgáltatás esetén ők maguk töltsék be a szolgáltatási koordinátor (esetmenedzser) szerepét.

A résztvevők kifejezetten a szolgáltatási integrációban látják az egyik kiindulópontot, vagyis abban, hogy a bonyolult helyzetek javításához túl kell lépni a szakmai-ágazati határokon. Másfelől biztos szakmai tudáson (bizonyítékokon) alapuló (evidence-based) gyakorlatra van szükség. A szociális szakembereknek alapvetően változtatni kell attitűdjeiken, szerepeiken és tevékenységük módján.

Ugyanakkor a szociális munkát folytatók érzik és tudják, hogy a különböző szakmák képviselőivel való közös tevékenységre nincsenek megfelelően felkészülve, nincsenek rá eszközük, módszerük.

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyitó találkozó – 1. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.20.) Együttműködés a szociális és humán szférában

Műhelymunkánk során tovább dolgoztunk az együttműködés témában, és megállapítottuk, hogy a szociális szakmán belüli és a humán szakmák között komoly összefogásokra, integrációkra, együttműködésekre van szükség. Hiszen éppen az ember és társadalmi környezete közötti kölcsönhatás veszíthető el, így a szociális munka holisztikus szemlélete, lényege is, ha az embert és környezetét nem a maga totalitásában, komplexségében értelmezik, elemzik és kezelik.

Ezzel kapcsolatban idézzük itt az egyik csapattagunk hozzászólását:  „Ha a világot folyamatosan csak részeiben látjuk, ha csak jelenlegi intézményünkből, csak két szemünkkel lehatárolt perspektíván keresztül vizsgálódunk, és ha valamennyien csak e lehatárolt élettapasztalattal és a kérdések lehatárolt megértésével rendelkezünk, akkor csak rontani fogunk a szolgáltatás egészét”.  A holisztikus szemlélet további szükségességét mutatja, hogy a szociális munka sajátossága, hogy soha nem lehet egy vezető tudományhoz kapcsolni az ismereteket, mivel a szenvedő embert, a nehéz élethelyzetével önerejéből megküzdeni nem tudó embert nem lehet egyoldalúan megközelíteni.