A tudásbázisban módszertani leírásokat gyűjtünk és teszünk közzé. Ez az általunk alkalmazott és ajánlott módszertanok élő archívuma. A tudásbázis ezzel a rövid leírásokat tömörítő oldallal indul útjára, de a projekt előrehaladtával részletesebb dokumentációkat és támogató anyagokat is feltöltünk.
Projektünk módszertana
Jelen projekt keretét az a változtató jellegű, nyílt, kooperatív akciókutatás adja, melynek témája egy komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kialakítása, kipróbálása, eredményeinek terjesztése.
Az akciókutatás fókuszterülete
A családot, mint legkisebb, szervezetként működő társadalmi egységet vizsgáljuk. Ebben a megközelítésben a család egy olyan közösségi vállalkozás, (tanuló szervezet), amelynek viszonylag kevés számú tagja van, de azok nagyon fontosak. Azonosulásunk és a mindennapi életünkre gyakorolt hatása szempontjából mindannyiunk számára a család az elsődleges kis-közösség, az együttműködési kultúránk forrása és fő színtere is egyben.
A projektben a családokat három szinten értelmezzük egyszerre: egyrészt közvetlenül (saját családunk), másrészt a családok családja (hálózatunk) szintjén, harmadrészt a családokkal foglalkozó szervezetek (családok családjának hálózata) szintjén, társadalmi közelítésben is.
Változtató jellegű akciókutatás
(transformative inquiry)
Azt jelenti, hogy kutatásunk célja nem áll meg a feltárás (description) és megértés (explanation) szintjén, hanem közvetlenül a változtatást célozzuk meg. Terveink szerint olyan gyakorlati produktumot hozunk létre módszertan formájában, amely már rövid távon is hasznosul, hosszú távon pedig, a projekt utóéletében, jelentős társadalmi hatást eredményezhet.
Nyílt akciókutatás
(open boundery inquiry)
Jellegét tekintve a projekt során megvalósított akciókutatás kifelé irányul, azaz a kutatótársak csoporton kívüli szerepe és projektjei (családja és közössége/munkahelye) van előtérben. Az akciófázisokban, „az adatok előállításában” részt vesznek ezek a – kutatócsoport szempontjából – külső emberek, és a reflexió fázisában lehetőséget kapnak az adatok értelmezésére is, amennyiben igényt tartanak rá.
Fontos ugyanakkor, hogy kutatásunk újszerűségét pontosan az adja, hogy a kifelé irányulás közben a csoport belső dinamikája adja a fő tapasztalati és tanulási lehetőséget és a létrehozott eredmények is erre vonatkoznak. Ez az általunk ismert eddigi akciókutatásokhoz képest abban különbözik, hogy a vagy-vagy helyett az is-is megközelítést választjuk, mert arra építünk, hogy a külső és belső világ kölcsönösen determinálja egymást egyéni és közösségi szinten is.
Kooperatív akciókutatás
(cooperative inquiry)
Nincsenek nézők, mindenki részt vesz valamilyen módon a közös eredmény létrehozásában, méghozzá a teljes folyamatot átláthatóan dokumentált módon.
Komplex esélyteremtő
(creates complex opportunities)
Megfogalmazásunkban a komplex szót megkülönböztetjük attól, hogy integrált: azaz nem az egyes tudományok, területek tudásának összeszövéséről van szó, hanem a mindezek mögött lévő egyetlen közös háttér felismeréséről és együttműködés-módszertanná fordításáról.
Az általunk létrehozni kívánt módszertan az emberiség közös alapjaihoz nyúl vissza, mindannyiunk közös érdekére, az evolúciós érdekre (evolutionary purpose) kapcsolódunk rá és abból építünk rendszert.
Társadalmi felzárkózási modell
(social inclusion model)
A társadalmi felzárkóztatás szükségessége a jelenlegi társadalmi szerződés alapelveinek egyenes következménye. Ezért kutatásunkban a fókusz a szabadságot és együttműködést támogató társas működés modelljének kialakítása. Az egyéni ember empátia, öröm, béke, kreativitás, bizalom, együttműködés állapotát az őt magába foglaló társas rendszerének (szervezetének) működése meghatározza és felülről korlátozza, a rendszer minden szintjén.
Jelen akciókutatási projekt erőforrásainak és időszakának keretében egy meta-modell alapjainak a tesztelésére van lehetőségünk.
Az akciókutatás lépésről lépésre
Egy előkészítő – három kivitelezési – és egy összegző ciklust tervezünk a projekt időszak alatt.
Előkészítési ciklus:
A kooperatív akciókutatás egészére jellemző módszertani feszültség (distress of methodological challenges), hogy a kutatás kezdete előtt a kutatást kezdeményező (és megtervező) kutatónak – jelen esetben a projektgazdának – szakirodalmi ismereteire, személyes tapasztalataira, tudományelméleti alapállására támaszkodva több, elméleti és gyakorlati, valamint módszertant érintő kérdésben döntést kell hoznia.
Ezek a választások, amelyek a kutatás teljes folyamatát érintik, direkt módon megjelennek a kutatási felhívásban. Kissé paradox módon ezek a választások alakítják ki majd azt a teret, amelyet aztán a kutatásban részt vevők közös döntéseik alapján, szabadon és demokratikusan alakíthatnak, és amelyben a kutatás során mozognak. A kutatás tervezési fázisa tehát a keretek meghatározását és az alapok lefektetését jelenti csupán, amelyeket majd a kutatócsoporttal közösen pontosítunk. Emiatt a kutatás a „természetét” tekintve folyamatosan alakuló és változó (emerging) – ezt a „bizonytalanságot” a kutatóknak kezelniük kell.
Projektünkben jelen Indító Jelentés egyben a kutatótársak meghívását segítő, a fentieket írásban lefektető dokumentum is, melyből pontosan értesülnek a kutatás kereteiről és tervezett menetéről. A kutatótársakat a meglévő kapcsolati tőkénket mozgósítva, személyes megkereséssel hívjuk meg a részvételre – figyelve arra, hogy a meghívottak köre számosságában nagyobb legyen, mint a potenciális kutatócsoport, hiszen aktív, elkötelezett magyar szakértők részvételére számítunk.
Külföldi partnereink esetében a meghívás megtörtént a projekt tervezési fázisában, így részükre az előkészítési szakasz a tartalmi egyeztetéseket jelenti, ezért a magyar partnerek megtalálása után kapcsolódnak be újra a folyamatba.
A kutatócsoport ezen kialakítási szakaszában a meghívott részvevők céljait és motivációit beszéljük meg, valamint személyes érintettségüket tisztázzuk. Ezek alapján dől el, ki csatlakozik végül.
Felállt kutatócsoportként első feladatunk a hangulat megalapozása és a csoportszerződés közös létrehozása. A csoportszerződés része a mérföldkövek kitűzése és az ütemezés közös kialakítása is, ugyanúgy, ahogy a csoport szerepek, funkciók megbeszélése és a dokumentációs és kommunikációs folyamatok tisztázása is.
A csoport munkájának alapozását követően a kutatási alapokat is megbeszéljük. Kezdeményezőként ismertetjük a kooperatív akciókutatás elméletét. A beszélgetés első szakaszában mindenki megosztja a saját érdeklődését és érintettségét a kutatás alap témájában. Ezek ismeretében megegyezünk a kutatás fókuszában, melyre a javaslatot mi hozzuk ugyan, már jelen dokumentumban is, ugyanakkor a csoport hozzáadott értékeinek fényében válhat csak véglegessé.
Ezt követően összeállítunk egy közös listát a fókusz témára vonatkozó megvizsgálandó kérdéseinkről és előfeltevéseinkről. Megegyezünk arról, hogy milyen akciót, tevékenységet, megfigyelést fogunk elvégezni és mi lesz ezek dokumentációs módja a három ciklus folyamán – ciklusonként egyesével. Ez egy előzetes terv, amit a kutatás során útmutatóként használunk, tehát változhat. Ezen a ponton lehet elkészíteni a kutatási tervet is.
A kutatási terv elkészülése után jelen projekt előírásai miatt kutatócsoportunkra még egy feladat vár: az előkészítési ciklus teljes végeredményeként munkatervet kell készítenünk és ez alapján partneri megállapodást kötünk.
Összefoglalva, jelen szakaszban a következő teendőink vannak:
- Kutatótársak megtalálása, kutatócsoport szerződés, szövetség hangulat létrehozása
- Akciókutatási ciklusok közös megtervezése, kutatási terv közös véglegesítése
- Az együttműködési megállapodás megkötése és a munkaterv véglegesítése
Az előkészítési ciklus terveink szerint a pályázati projekt megközelítés szerint 5 hazai találkozót foglal magába és a találkozók közti nemzetközi egyeztetéseket is.
Első ciklus:
Az első ciklus elindítása projektünk esetében egyben az első nemzetközi találkozó is, ahol minden résztvevő személyesen találkozhat. A találkozón időt szánunk arra, hogy az előkészítési ciklusra, mint a már közös folyamatunk részére tekintsünk vissza. Annak tanulságait már úgy tekintjük, mint a kutatás eredményét és hozadékait felhasználjuk a folyamat pontosítására.
Az első akció elindításakor kezdeményezőként és projektgazdaként eleve felajánlunk többféle választást arra nézve, hogy a pályázati előírásként megfogalmazott összehasonlító kutatást milyen kvalitatív interjú formájában valósítsuk meg: narratív interjú, mélyinterjú, tematikus interjú.
Ugyanakkor az akciókutatási módszertan sajátossága miatt, a kialakuló csoportfolyamatok egyéb kutatási formák előtérbe kerülését is eredményezhetik, a tervezés ezen pontján ezt még nem látjuk előre.
Az akció kivitelezése részben a kutatótársak, részben pedig külső cég feladata, ugyanakkor a beérkezett eredmények összesítése és feldolgozása a kutatás témájának szempontjából a kutatócsoport feladata. Ennek megfelelően az első végrehajtott akció részben külső emberekkel való kapcsolódás, részben összesítő és a második akciót előkészítő munkából áll.
Összefoglalva, jelen szakaszban a következő teendőink vannak:
- Az előkészítési szakasz értékelése
- Első akció pontos megtervezése: kutatás megvalósítása legalább két országban (ebből az egyik Magyarország) országonként legalább 100-100 fős célcsoport körében
Második ciklus:
Ez a ciklus is nemzetközi találkozóval kezdődik, azzal a különbséggel, hogy ezt a ciklust minden nemzetközi partnerrel külön-külön egyeztetjük és az összesítésre csak később kerül sor.
A találkozó az első akcióra való reflexióval kezdődik, amely a mi esetünkben az adatgyűjtés folyamatára való reflexiót jelenti, mert a begyűjtött adatok elemzése és értékelése a kutatás részeként a második akció tárgya. Ezért a második akció java része már a találkozón megtörténik, de a találkozót követően várható az értelmezések elmélyülése. A találkozó utáni elmélyülő szakaszban javasoljuk a naplózást, a harmadik akció előkészítéseként.
Összefoglalva, jelen szakaszban a következő teendőink vannak:
- Reflexió az első akcióra (adatgyűjtés, összesítés)
- Második akció elindítása: adatok értelmezése, naplózás
Harmadik ciklus:
A harmadik ciklus hazai találkozón valósul meg, ahová külföldi partnereinket a virtuális térben várjuk. A ciklus pontos tartalmát ezen a ponton nem érdemes meghatározni, hiszen az előzős ciklusok során beépülő minden tapasztalat alapján közösen döntjük el.
Összefoglalva, jelen szakaszban is a következő teendőink vannak:
- Reflexió a második akcióra (értelmezés, naplózás)
- Harmadik akció elindítása
Összegző ciklus:
Az összegző ciklus terveink szerint 2 hazai és 1 nemzetközi találkozót is tartalmaz. Nagy hangsúlyt helyezünk erre a szakaszra, hiszen itt érleljük meg közösen a módszertani alapokat, amiket létrehozunk a projekt és az akciókutatás során. Szintén itt tervezzük meg részletesen a továbblépés módját.
Összefoglalva, jelen szakaszban is a következő teendőink vannak:
- Ciklusok értékelése
- Tanulságok, következtetések, jó gyakorlatok összegzése
- Módszertan véglegesítése
- Záró tanulmány vázlatának véglegesítése
- Konferencia tervezése és kivitelezése
- Fenntartási időszak tervezése (3 év)
- Az eredmények továbbvitelének tervezése