Meglátogattuk a Budapesten a Humanisztikus Korszak Alapítványt. Vezetője, Honti László. A tapasztalatcsere alatt elmondta, hogy jelenleg ő és a munkatársai a mentorálást és a mentorok képzését és egy hálózat kialakítását helyezik előtérbe. Elmondása szerint erre főleg azért van szükség, mert az emberi kapcsolatok az elszigetelődés felé sodródtak az elmúlt évtizedekben és szükség van a törődés, odafigyelés támasztó erejére. Ezt a biztonságot sok embernek a családi kör sem adja meg. Ma már nem hagyományok és vésrségi rokonság útján kapjuk automatikusan a megtartó közegünket. Mint mondja, a saját referenciacsoportunk megtalálása a mai korban aktív keresést igényel. Ehhez pedig önismeret és emberismeret kell.
Ez egybecseng azzal, amit mi is tapasztaltunk a közös munkánk során: a bizalom az alapja a közös célok elérésének. Az emberek stabil viszonyulási pontokat keresnek magukban is és a környezetükben is. Ez az, amit a mai rohanó és folyton változó világban a legjobban hiányolnak. Pedig ez az alapja az alkotó munkának. A társadalmi értékteremtésnek pedig az alkotó munka az alapja. Az az ember pedig, aki a társadalom számára hasznos és ő maga élvezi a munkáját, a boldog, könnyed élet él. Ez utóbbi közvetlenül nem célozható, hanem ez az értelmes élet természetes hozadéka.