Hírek kategória bejegyzései

Szeptemberi projekttalálkozó (M8) – Beharangozó

Szeptember 29-30-án ismét intenzív munkára gyűlünk össze. Célkitűzésünk szerint az idő nagy részét arra szánjuk, hogy feldolgozzuk azt a számos tapasztalatot, amit a második akció, az MBB (Mey Bad Badges) módszertan kipróbálása hozott. Ez alkalommal is műhelymunka során mélyülünk el a témában, és számítunk minden résztvevő szakértőnk összegyűjtött személyes élményére, hogy azokat a közösbe beadva, pontos képet kapjunk arról, hol vannak a fejlesztésre szoruló elemei a módszernek, mi működik máris és miért. Ez tehát a műhelytalálkozó aktív alkotó szakasza. Ugyanakkor ismét lesz részünk tréningben, ami olyan készségeinket fejleszti majd, amik szorosan kapcsolódnak az MBB módszertanhoz. Valamint a záró napon tartandó szakmai bemutatkozó alkalomra ezúttal is bárkit várunk, aki szeretne hírt kapni arról, hol tartunk a munkában, milyen eredményeket tudunk máris felmutatni.

Reklámok

Miért Mey? Miért Bad? Miért Badges?

Miért Mey?

 

A Mey műszó, ami a magyar „ten” szavunkhoz hasonlóan az „te és én” összeolvasztásával jön létre az angol „me” és „you” szavakból. Ilyen módon a ten és a Mey is a „mi” személyes névmás különleges alesetének tekinthető, amikor a „ten” csak kettőnk közösségét jelöli.

Erre az estre vonatkozik a Bibliából ismert kultúrateremtő erejű felszólítás, mi szerint „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!” Ez a régiesen csengő mondat tartalmazza szótöredékként a „ten” szócskát, ami önmagában nem is használatos, csak összetett szavakban, – mint amilyen például a „tenmagam”, és az „isten”. Előbbiben visszaható névmás jellege van, mint az „ön”-nek az „önmaga” kifejezésben, az „isten” szóban pedig mintha két összeköttetést jelölő kifejezés olvadna össze: az „is” és a „ten”. A jelentésben mindkét esetben az összefüggés és a kapcsolódás a hangsúlyos. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a „ten” szócska, mint a közösséget erősítő összetartó erő jelenik meg a fenti két szóban. A Mey Bad Badges módszertanának pedig ugyanez a szándékolt hatása: a közösség erősítése az „én és te” viszonyok minőségének javítása révén.

 

Miért Bad?

 

Javítani a viszonyon olyan pontokon lehet, ahol még van tér a fejlődésre. És minél nagyobb a tér a fejlődésre, – vagyis: minél nagyobb az eltérés a jelenlegi állapot és a jelenleginél jobb lehetséges állapot közt, – annál erősebb kapcsolati feszültséget élnek meg a kapcsolódó felek. És minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb bátorságot igényel, hogy ezt valaki megcímezze, mit több: feldolgozásra napirendre tűzze. A „Bad” szócska a módszertan nevében arra utal, hogy a legnagyobb kapcsolatfejlesztő hatás érdekében bátran feltárjuk és napirendre tűzzük a kapcsolódásban rejlő legnagyobb feszültségeket.

 

Miért Badges?

 

Az őszinte jobbító szándék bátorsággal párosulva a kapcsolatfejlődés mellett mélyre ható jellemfejlődést is eredményezhet. Ezt a jellemfejlődést, és a fejlődést általában – a Mey Bad Badges közössége nyilvánosan elismeri, és mintegy kitüntetésekkel jutalmazza. Ezekre a kitüntetésekre utal a módszertan nevében a „Badges” szó.

 

Honnan hová vezethet ez a módszertan, és miben mérjük a haladást?

 

A módszertan az elkülönültségükben egymás belső valóságával ritkán találkozók feszültségektől terhes társadalmából indulva, az egymással szerves kapcsolatban álló emberek szeretetteljes viszonyrendszere által működtetett társadalomig vezet. Eredményességét a kitűzött és elért fejlődéscélok számában, és az elégedett felhasználói visszajelzések számán mérjük.

Nevezzük a nevén!

Július végi közös munkánk óta történt egyeztetések világossá tették, hogy szükségünk van egy jól használható névre, amivel lecseréljük a jelenleg használatos munkaneveket (visszajelzés technológia, értékelés kultúra, jellemfejlesztő módszertan, stb). A munkaneveket mindeddig változatos formában használva próbáltuk meg körül írni a közös munkánk fókuszát, és most felmerült az igény egy egységes, hivatkozható, akár később márkázható név megalkotására.

Itt összesítjük tehát, hogy az elmúlt hét megbeszélései alapján, milyen szempontoknak kell megfeleljen az a név, amit a kialakítandó módszertanunknak adni akarunk. Az összesítést az egyéni konzultációk alapján a projekt szakmai vezetője végezte el, lássuk az eredményét: A szakértők fontosnak tartják, hogy a név nemzetközileg használható legyen, vagy angol vagy nemzetközi szavakból álljon vagy mozaikszó legyen. Az is számít, hogy kifejezze az én-te viszony fókuszt, és egyszerre ennek közösségi jellegét is, hiszen a csoport páros viszonyok összességeként is felfogható. Kiemelték, hogy a név alkalmas legyen webes felületen való terjesztésre, mozgalom válhasson belőle. Legyen eredeti, még nem használt, fejezze ki, hogy új megközelítést javaslunk. Legyen könnyen megjegyezhető. Legyen fiatalos, vonzó a család fiatalabb tagjai számára is.

Összegyűjtve az igényeket a hazai projekt csapat vállalta magára az ötletelést. Hamarosan tehát közkincsé tesszük a javaslatunkat.

Júliusi projekttalálkozó (M1) – Beharangozó

Megkezdődtek a kutatások. Első tapasztalataink után ismét egyhetes találkozót rendezünk júliusban . Helyszín a jól megismert miskolci Palantír Panzió. Szakértőink egy hetet töltenek együtt az első akciókutatási ciklus eredményeinek megvitatására a végcélhoz szükséges közös módszertani alapok rögzítésére és a további munkálatok megtervezésének érdekében. Mindezalatt partnereink egy tanulmányút keretében meglátogatják a Dunántúli-Középhegységben fekvő csóri Tündérvár Alapítványt, ahol értékes tapasztalatokat szerezhetnek az alternatív oktatási és gyereknevelési módszerekről illetve a családsegítés aktuális állapotáról.

A találkozó célja még a magyar gyakorlatban felmerült új módszertan megértése, megvitatása és amennyiben szakértőink elfogadják, a továbbiakban közössé formálása, mint meghatározó projektirány.

A műhelytalálkozó záró napján szakmai bemutatkozó napra számíthatnak az érdeklődők.

Szlovákiai előjelek

Ebben a hónapban felvidéki partereinkkel megkezdjük a kérdőíves kutatás előkészítését Szlovákiában is. Partnereink a Bödők Károly által képviselt, Barátok Polgári Társulás és a Matus Tibor által képviselt Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság. Szlovákia, bár kis ország, ott is érezhető a társadalom szétválasztódása. Kelet Szlovákia sokkal szegényebb és elmaradottabb a főváros, Pozsony, környéki régiónál. A családok felzárkóztatása és segítése, a fiatalok önmagukra találása és elhelyezkedése szomszédos országunkban is nehéz.

Együttműködő partnereink szerint is jó volna megalkotni egy közös alapot, módszert, ugyanakkor javasolják egy közös adatbázis létrehozását is. Jó érzéssel kezdünk neki a szlovákiai civil szervezetek felkutatásának. Terveink szerint egy közös, együttműködést segítő, használható adatbázist is felállítunk az elkövetkezendő években.

Nyitó találkozó – 6. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.25.) – Az akciókutatás első ciklusának indítása

A találkozó ezen napján együtt összeírtuk az akciókutatásunkban az eddigiek alapján tett pontosításainkat, az alábbiak szerint:

 

Szakmai tervben Jelenlegi
Ez Erőmű Egyesület hosszú távú stratégiai célja (Long-term Strategic Goal)
    • Családbarát értékrendű társadalom megalapozása
    • Akciókutató Metamódszertan Fejlesztő Program kialakítása
      • Gazdasági stabilitás, jó fizikai és mentális állapotú megerősödött társadalom
      • Családnak, mint a társadalmi védőháló legelemibb alkotóelemének megerősítése
    • u.a.
Projekt célok (Project Goals)
      • Család társadalmi szerepének megerősítése, a családi kohézió növelése
      • Komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása
        • A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje
        • Ezzel szerves összefüggésben az erre rászoruló lakossági célcsoport felzárkóztatása
        • Fenti tevékenységre vonatkozó nemzetközi tapasztalatok megismerése, kipróbálása, valamint
        • Ajánlások kidolgozása a hazai és nemzetközi alkalmazásra

 

Komplex Esélyteremtő Társadalmi Felzárkózási Modell Akciókutató Program kivitelezése

      • A meghatározott társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos rendelkezésre álló speciális szakmai tudásanyag bővítése
      • Az együttműködés erősítése a Duna stratégia országai és a visegrádi országok szakpolitikai szakértői között
      • A fenti célokkal összefüggő területeken már működő és bevált mintaprogramok szélesebb körben történő elterjesztése

 

A Családok Társadalmi Szerepét Erősítő Akciókutató Program kivitelezése

      • A családok egymást segítő közösségeinek megerősítése
      • A családok jól-léte érdekében a helyi szintű összefogás ösztönzése

 

További célok, amelyekhez a tervezett tevékenységek közvetetten járulnak hozzá:

    • Sajátos vagy nehéz élethelyzetben lévő családok támogatása, helyzetének javítása az önkormányzati családsegítő intézmények tevékenységét kiegészítő segítő szolgáltatásokkal
      • Szakmai együttműködést támogató jó gyakorlatok megismerése és cseréje a családsegítő szolgáltatások területén
      • A család társadalmi szerepét ersősítő és a hátrányos helyzetű családok felzárkózását segítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje
      • Szolgáltatást végző szakemberek együttműködésének vizsgálata részvételi akciókutatás keretében Magyarországon és Szlovákiában
      • Komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása
        • Interprofesszionális és szervezetek/intézmények közötti együttműködés a szolgáltatásfejlesztés területén
        • Együttműködés módszertan fejlesztése a szakmai csapatmunka  üzemeltetéséhez
      • Szolgáltatás-innováció ajánlások kidolgozása a hazai és nemzetközi alkalmazásra
      • Nemzetközi hálózatépítés hazai és külföldi szakértőkkel, szervezetekkel és intézményekkel

 

 

 

 

 

 

További célok, amelyekhez a tervezett tevékenységek közvetetten járulnak hozzá:

    • Sajátos vagy nehéz élethelyzetben lévő családok támogatása, helyzetének javítása a családsegítő intézmények tevékenységét kiegészítő szolgáltatásokkal
    • Az együttműködés erősítése a Duna stratégia országai és a visegrádi országok szakpolitikai szakértői között
Projektünk szakmai területe:
A társas rendszerek önszabályzására épülő együttműködési módszertan kidolgozása és fejlesztése a gyakorlati alkalmazása a családban, családok hálózatában, közösségekben – a tapasztalatok fejlesztési körökbe rendezésével. Családsegítő szolgáltatások fejlesztése nemzetközi szakmai team együttműködésével

 

Az Első Ciklus keretében két feladata lesz a kutató csapatunknak: Egyrészt összeállítjuk a térségi szervezetek listáját, melyeket átadunk kutató cég részére is. Másrészt megállapodtunk abban, hogy a számunkra személyesen ismerős szervezetekkel személyesen felvesszük a kapcsolatot a kérdőív kitöltés ügyében. A még ismeretlen szervezetekkel pedig a kutató cég veszi fel a kapcsolatot. Mivel a kérdőívek önkitöltősek, ezért a személyes kapcsolattartás a feladata a kapcsolatfelvétel és ápolás csupán.

A kérdőívek felvételének határideje 2018. szeptember elejére tűztük ki, ugyanakkor a következő találkozón már reflexióval készülünk az eddigi kapcsolatfelvételek alapján szerzett tapasztalatokra.

Májusi Nyitó Nemzetközi Találkozó – Beharangozó

2018. május 20. és 26. között, Miskolcon tartjuk projektünk Nemzetközi Nyitó Találkozóját. A terveink szerint 8 külföldi és 10 magyar szakértő részvételével zajló 7 napos rendezvényen tréning és műhelymunka alkalmak fogják váltogatni egymást. A Nyitó Találkozó első részében ismét áttekintjük az akciókutatásunk módszertanát, a VetésForgó tanulás, gyakorlás módszertanát és – különösen az újonnan csatlakozott nemzetközi együttműködő partnerek tekintetében – kitérünk a személyes érintettségekre is. A tréning alkalmak során olyan témák kerülnek majd előtérbe, mint a Családsegítés és szociális munka helye a társadalomban; A hazai szociális ellátó rendszer működése; A szolgáltatás (szervezet)közi munka; Az IP kollaborációs modell. A műhelymunka során a résztvevőkkel szeretnénk közösen visszatekinteni az előkészítési ciklusra; majd dolgozunk azon, hogy lássuk, hogy milyen az együttműködés a szociális és humán szférában illetve azon kilépve; hogy mik az együttműködés előnyei és nehézségei. Alapvető témánk lesz az interprofesszionalitás, melyhez fontosnak tartjuk meghatározni közös értékeinket, valamint feltérképezni a közös munka lehetőségeit és jó gyakorlatokat, nemzetközi szinten is. A cél, hogy miskolci konferenciánk végén a találkozón tapasztaltak és tanultak alapján összeállítsuk kérdőíves kutatásunk fő kérdéseit és meghatározzuk a további irányokat, lépeseket.