A tréning utolsó részében az IP kollaborációs modellre helyeztük a hangsúlyt. Az IP tevékenység értékei többek között a hatékonyabb stáb-team munkával, a konstruktív kooperációval, a konszenzusos cselekvéssel, a tartós eredmények elérésével, a különböző szolgáltatásokhoz való egyenlőbb hozzáféréssel, a szolgáltatások átláthatóbbá tételével, a helyi együttműködések kialakításával, a közös felelősség vállalásával, az átláthatóbb felelősségekkel, az elégedettebb környezettel, a szélesebb társadalmi hatásokkal fejezhetők ki.
Egyetértettünk abban, hogy az IP kollaborációs modell használatának további előnye számunkra, hogy permanens önvizsgálatra, önmagunk szakmaiságával, identitásával (miért is vagyunk a családsegítő munkában?) való szembenézésre késztet bennünket. Továbbá arra, hogy állandóan tükröt tartsunk a szakma egésze felé is; hogyan fejlődött, mit ért el eddig, milyen értékei, diszfunkciói és dilemmái vannak stb.
Együttműködésünk tehát jótékony hatással lehet a szociális munka fejlődésére, így a családokat középpontba állító közösségi szociális munkára, annak gyorsabb terjedéséhez és megerősödéséhez. Továbbá a szociális esetmunkában értelmezett esetmenedzsmentre is pozitív hatást gyakorol, hiszen például a felhasználók szolgáltatásokkal történő összekapcsolása is eredményesebb lehet IP szellemiséggel és együttműködéssel.