Eredmények kategória bejegyzései

Nyitó találkozó – 6. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.25.) – Az akciókutatás első ciklusának indítása

A találkozó ezen napján együtt összeírtuk az akciókutatásunkban az eddigiek alapján tett pontosításainkat, az alábbiak szerint:

 

Szakmai tervben Jelenlegi
Ez Erőmű Egyesület hosszú távú stratégiai célja (Long-term Strategic Goal)
    • Családbarát értékrendű társadalom megalapozása
    • Akciókutató Metamódszertan Fejlesztő Program kialakítása
      • Gazdasági stabilitás, jó fizikai és mentális állapotú megerősödött társadalom
      • Családnak, mint a társadalmi védőháló legelemibb alkotóelemének megerősítése
    • u.a.
Projekt célok (Project Goals)
      • Család társadalmi szerepének megerősítése, a családi kohézió növelése
      • Komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása
        • A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje
        • Ezzel szerves összefüggésben az erre rászoruló lakossági célcsoport felzárkóztatása
        • Fenti tevékenységre vonatkozó nemzetközi tapasztalatok megismerése, kipróbálása, valamint
        • Ajánlások kidolgozása a hazai és nemzetközi alkalmazásra

 

Komplex Esélyteremtő Társadalmi Felzárkózási Modell Akciókutató Program kivitelezése

      • A meghatározott társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos rendelkezésre álló speciális szakmai tudásanyag bővítése
      • Az együttműködés erősítése a Duna stratégia országai és a visegrádi országok szakpolitikai szakértői között
      • A fenti célokkal összefüggő területeken már működő és bevált mintaprogramok szélesebb körben történő elterjesztése

 

A Családok Társadalmi Szerepét Erősítő Akciókutató Program kivitelezése

      • A családok egymást segítő közösségeinek megerősítése
      • A családok jól-léte érdekében a helyi szintű összefogás ösztönzése

 

További célok, amelyekhez a tervezett tevékenységek közvetetten járulnak hozzá:

    • Sajátos vagy nehéz élethelyzetben lévő családok támogatása, helyzetének javítása az önkormányzati családsegítő intézmények tevékenységét kiegészítő segítő szolgáltatásokkal
      • Szakmai együttműködést támogató jó gyakorlatok megismerése és cseréje a családsegítő szolgáltatások területén
      • A család társadalmi szerepét ersősítő és a hátrányos helyzetű családok felzárkózását segítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje
      • Szolgáltatást végző szakemberek együttműködésének vizsgálata részvételi akciókutatás keretében Magyarországon és Szlovákiában
      • Komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása
        • Interprofesszionális és szervezetek/intézmények közötti együttműködés a szolgáltatásfejlesztés területén
        • Együttműködés módszertan fejlesztése a szakmai csapatmunka  üzemeltetéséhez
      • Szolgáltatás-innováció ajánlások kidolgozása a hazai és nemzetközi alkalmazásra
      • Nemzetközi hálózatépítés hazai és külföldi szakértőkkel, szervezetekkel és intézményekkel

 

 

 

 

 

 

További célok, amelyekhez a tervezett tevékenységek közvetetten járulnak hozzá:

    • Sajátos vagy nehéz élethelyzetben lévő családok támogatása, helyzetének javítása a családsegítő intézmények tevékenységét kiegészítő szolgáltatásokkal
    • Az együttműködés erősítése a Duna stratégia országai és a visegrádi országok szakpolitikai szakértői között
Projektünk szakmai területe:
A társas rendszerek önszabályzására épülő együttműködési módszertan kidolgozása és fejlesztése a gyakorlati alkalmazása a családban, családok hálózatában, közösségekben – a tapasztalatok fejlesztési körökbe rendezésével. Családsegítő szolgáltatások fejlesztése nemzetközi szakmai team együttműködésével

 

Az Első Ciklus keretében két feladata lesz a kutató csapatunknak: Egyrészt összeállítjuk a térségi szervezetek listáját, melyeket átadunk kutató cég részére is. Másrészt megállapodtunk abban, hogy a számunkra személyesen ismerős szervezetekkel személyesen felvesszük a kapcsolatot a kérdőív kitöltés ügyében. A még ismeretlen szervezetekkel pedig a kutató cég veszi fel a kapcsolatot. Mivel a kérdőívek önkitöltősek, ezért a személyes kapcsolattartás a feladata a kapcsolatfelvétel és ápolás csupán.

A kérdőívek felvételének határideje 2018. szeptember elejére tűztük ki, ugyanakkor a következő találkozón már reflexióval készülünk az eddigi kapcsolatfelvételek alapján szerzett tapasztalatokra.

Nyitó találkozó – 5. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.24.) – A közös munka lehetőségei és jó gyakorlatok

A csütörtöki műhelymunka nap második felét a közös munka lehetőségeinek és jó gyakorlatok összegyűjtésével töltöttük. Az IP kollaborációhoz szükséges, hogy együtt találjuk ki, hogy mit lehetne/kellene tenni egy adott, konkrét ügyben, hogy közösen tervezzük meg a közös munkát és döntsünk a további beavatkozások tekintetében, hogy a továbbiakban folyamatosan tartsuk egymással a kapcsolatot, hogy rendszeresen találkozzunk egymással, ahol újra és újra kiértékeljük az eseményeket, elemezzük egymás tapasztalatait.

Az általunk modellezett hosszabb időtartamú, komplex szemléletű, folyamatos stáb-team munka vezet el tehát a tényleges IP együttműködéshez, amely egy hosszú távú szolgáltatási koncepciót kialakító és megvalósító projekt. Amelyben van új cél, ami a folyamatos kollaboráció eredményeképp egy új minőséget fog majd eredményezni, a viták és tervezés során előjövő ötletek megerősítik az együttműködő team-stáb tagjait, hogy a közös célokért eredményesebben tudjanak lobbizni a potenciális újabb partnerek körében, vagy elkerülni, legyőzni a szakmai problémákat és nehézségeket (paternalizmust, előítéleteket, bűnbakképzést, rutinizálódást)

A fentiekhez kapcsolódóan bevált gyakorlatként említhető a résztevőink által említett két konkrét jó gyakorlat. Szlovákiában szakmaközi ellátási team-eket hoztak létre az idősek saját otthonukban való ellátására és több szakma részvételével integrált közösségi mentálhigiénés csoportokat a tartósan mentális betegségben szenvedők ellátására. A közös feladatvégzésben a hagyományos szociális munkás szerepek elmosódtak, mivel ápolók, orvosok, pszichiáterek, pedagógusok és más egyéb szakemberekkel kollaborációban dolgoztak együtt. Romániában igen jó gyakorlat alakult ki például a nehezen nevelhető fiatalokkal való foglalkozásban, nevelők, sportedzők és szociális szakemberek együttműködésével.

 

 

 

 

 

 

Nyitó találkozó – 1. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.20.) – Kilépés a szakmai-ágazati határokból

Kilépés a szakmai-ágazati határokból

A műhelymunka következő részében tisztáztuk azt is, hogy projektünk szakmai iránya annak elősegítése, hogy szakmai tevékenységük közben a pszichológia, szociológia, pedagógia, gyógypedagógia, orvostudomány és az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek és más tudományterületekből a szociális munka számára fontos mozaikokat integrálni tudják és egy homogén cselekvési koncepcióba át tudják ültetni.

A családsegítés és a gyermekvédelem eleve egy integráló szakma, társadalmi megrendelésként értelmezi a valóságot, s adekvát választ dolgoz ki annak kezelésére. A hazai gyermekjóléti szolgálatoknak például jó esélye lenne arra, hogy egy-egy magasabb igényű szolgáltatás esetén ők maguk töltsék be a szolgáltatási koordinátor (esetmenedzser) szerepét.

A résztvevők kifejezetten a szolgáltatási integrációban látják az egyik kiindulópontot, vagyis abban, hogy a bonyolult helyzetek javításához túl kell lépni a szakmai-ágazati határokon. Másfelől biztos szakmai tudáson (bizonyítékokon) alapuló (evidence-based) gyakorlatra van szükség. A szociális szakembereknek alapvetően változtatni kell attitűdjeiken, szerepeiken és tevékenységük módján.

Ugyanakkor a szociális munkát folytatók érzik és tudják, hogy a különböző szakmák képviselőivel való közös tevékenységre nincsenek megfelelően felkészülve, nincsenek rá eszközük, módszerük.

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyitó találkozó – 1. nap beszámoló – műhelymunka (2018.05.20.) Együttműködés a szociális és humán szférában

Műhelymunkánk során tovább dolgoztunk az együttműködés témában, és megállapítottuk, hogy a szociális szakmán belüli és a humán szakmák között komoly összefogásokra, integrációkra, együttműködésekre van szükség. Hiszen éppen az ember és társadalmi környezete közötti kölcsönhatás veszíthető el, így a szociális munka holisztikus szemlélete, lényege is, ha az embert és környezetét nem a maga totalitásában, komplexségében értelmezik, elemzik és kezelik.

Ezzel kapcsolatban idézzük itt az egyik csapattagunk hozzászólását:  „Ha a világot folyamatosan csak részeiben látjuk, ha csak jelenlegi intézményünkből, csak két szemünkkel lehatárolt perspektíván keresztül vizsgálódunk, és ha valamennyien csak e lehatárolt élettapasztalattal és a kérdések lehatárolt megértésével rendelkezünk, akkor csak rontani fogunk a szolgáltatás egészét”.  A holisztikus szemlélet további szükségességét mutatja, hogy a szociális munka sajátossága, hogy soha nem lehet egy vezető tudományhoz kapcsolni az ismereteket, mivel a szenvedő embert, a nehéz élethelyzetével önerejéből megküzdeni nem tudó embert nem lehet egyoldalúan megközelíteni.

 

 

 

 

 

 

 

 

Csoportnormák – Beszámoló az áprilisi M7 projekttalálkozóról (2018.04.27-28.)

2018.04.27-28. – M7 találkozó, Műhelymunka:

Lefektettünk bizonyos normákat a csapat megalakulásakor, ami szintén érdemes része egy körültekintő csapatszervezési metódusnak.

Egy feladat optimális betöltéséhez szükséges csapatméret változó lehet, ám különböző csapatösszetételek más-más megközelítést igényelnek.

Az ideális munkacsoport méretét valahova 6 és 12 fő közé lőttük be. 6 fő alatt többnyire fontos tapaztalatok, kompeteciák hiányoznak a csapatból, vagy nincs elég, a fontos szerepek folytonosságát biztosító, egymással keresztkompetenciájú munkatárs; 12 fő fölött azonban a csapat koordinációja, összehangolása, már jelentős kihívás, nem ritkán szüksgéges professzionális facilitátort bevonni a hatékony munkafolyamatok kialakítása, fenntartása érdekében.

A létszám természetesen szorosan öszefügg a szükséges szerepek körének tisztázásával. Előnyös ugyan ha a csapatfelépítés tartalmaz keresztompetenciákat, de még ilyen esetben is kiemelt fontosságú a szerepek és hatáskörök tisztázása. Egy csoport létrehozója nem szükségszerűen tölti be annak fő facilitátori szerepét, sőt opcionálisan a vezető szerepek is rotáció tárgyát képezhetik lapos, demokratikus felépítésű csapatok esetén.

A szerepek tisztázása után a információ áramlásának szabályait is fontos egyeztetni.

Vonatkozik ez egyaránt  egymás szenzitív, magán jellegű információinak a védelmere és  a szóvivés, külső kommmunikáció etikettjére. Fontos tisztázni például, hogy a csapat nevében kommunikálás tartalmilag milyen belső validációs folyamathoz kötött.  A mi esetünkben azt találtuk célravezetűnek, ha mindenkinek megadjuk a nyilatkozattétel jogát, azzal a kitétellel, hogy nevesíti magát, és amennyiben kijelentéseit nem egyeztette a csapat többi részével, ezt is világosá teszi a közönség számára.

A csapattagok Etikai kódex jellegű társaldami szerződéseket is köthetnek egymással, mely csapatunik esetében az un. “Igaz-fontos kapcsolati szerződés” keretében valósult meg. Ebben fektetik le egymással a csapattagok együttműködésük közös kultúráját és normáját.

Személyes érintettségek – Beszámoló az áprilisi M7 projekttalálkozóról (2018.04.27-28.)

A szakmai hatékonyság elmélyült kutatása során elengedhetetlen kitérőt tenni a személyes szféra irányába is és a megfelelő bizalmi állapot és személyes kontaktus kiépítése után partnereink személyes érintettségét is megvizsgálni az egyes területeken.

Kutatásunk eddigi eredménye az, hogy a családsegítés, családgondozás területén dolgozók éppen olyan mértékben érintettek a családok belső dinamikájára jellemző fő feszültésgekben, kihívásokban, nehézségekben, mint más polgártársaik. Az egyik leggyakoribb feszültésgforrás éppen a “túlzott” elhivatottság, mely  a lelkiismeretesebb szakembereket morális patthelyzet elé állítja a saját családjukra fordítható idő és energiák rovására. Sújosbító tényező a gyakori alulfizetettség, mely ily módon sem kompenzálja a családot a befektetett energiákért. Ez a társadalom szélesebb rétegeiben ismert és megfigyelt jelenség, például az egészségügyi dolgozók esetében is.

Felismertük, hogy az összefogás és összedolgozás nem csak az elvégzett munka hatékonysága szmepontjából lehet releváns, hanem olyan értelemben is, hogy létrejöjjön egy “tér”, ahol a szakemberek saját érintettégeikben is tudják támogatni egymást –  “A suszter és a csizma klasszikus esetéről megemlékezvén”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kérdőíves kutatás előkészítés – Beszámoló a februári M6 projekttalálkozóról (2018.02.22-23.)

Az M6 találkozó során egymás között egyeztetett kiscsoportos eredményeket közös kutatás keretében szeretnénk az egyes régiókból származó statisztikai adatokkal árnyalni és térképre vinni.

Az akciókutatást célzó előkészületeinknek eredményeképpen a szakmai csoport irányt és fókuszt keresett az akciókutatást támogató kérdőíves kutatásnak, melyek támpontként szolgálhatnak azután a kutatási kérdőívet összeállító kollégák számára.

A közös kutatás fő irányainak, fókuszterlületeinek megvitatása alapján, az alábbi kérdéskörök régióspecifikus statisztikáira mindenképp kíváncsi a csapat:

A helyi szakmabeliek interakciós készsége és állapota,

Az egyénileg alkalmazott együttműködések típusa, szintje, színvonala

Elérhető együttműködési kezdeményezések ismerete és ezek igénybevételének mértéke/aránya,

Jellemző akadályok az együttműködések megvalósulásának, vagy azok színvonalának növekedésének az útjában.

Soron következő találkozónkon új résztvevők jelenlétében prezentáljuk és keresztvalidáljuk eddigi tevékenységünk, mely reményeink szerint segíti a kutatás alapjainak tovább finomítását, mielőtt a felmérést végző csapattal a kérdőívek véglegesítésének egyeztetési folyamatába kezdenénk.