efop522 összes bejegyzése

Beszámolók

VetésForgó – Beszámoló a márciusi TU1 tanulmányútról (2018.03.05.)

A VetésForgó oly módon egészíti ki az ÉrtékKéplet alapú egyeztetést és navigációt, hogy minőségi teret biztosít a személyek közti interakciónak, közös explorálásnak, így segítve egymást a tényezők átgondolásában, tisztázásában, pontosításában.

A módszer lényege, hogy egy akármekkora méretű társaságot legkevesebb kettő, optimálisan öt fős csoportokra osztunk, mely csoportokban kiosztott, de rendszeresen rotáló szerepek/funkciók mentén beszélik át a résztvevők a választott témát, mely eredményeképp a csoport képviselője a csoport összvéleményét viheti tovább az eggyel magasabb szintű kerekasztalra. A forgásban lévő szerepek azt biztosítják, hogy csoportdinamikai szempontból kiegyensúlyozottan, minden résztvevőre megfelelő mértékű figyelem jusson a folyamat során. Mindig van tehát egy fókusz személy, akinek a csoport a véleményére, ötletére, inputjára aktuálisan kíváncsi, ebben segíti őt egy kérdező, beszélgetőtárs, kettejük beszélgetésének termékét, interakciós minőségét és egyéb tulajdonságait figyeli/felügyeli/jegyzeteli a többi résztvevő.

100 fő esetében az egyeztetés, tehát 3 forduló alatt megvalósítható. (Először 20 darab 5 fős csoport ülésezik, aztán a 20 csoport 1-1 képviselőjéből álló 4  darab 5 fős csoport, végül azok eredményeit a 4 csoport 1-1 képviselője már képes egyesíteni.)

 

 

 

 

 

 

 

 

Beszámolók

KonszenzusTechnológia – Beszámoló a márciusi TU1 tanulmányútról (2018.03.05.)

Tekintettel arra, hogy legutóbbi, Márciusi találkozónk témáinak gerincét a már többször említett ÉrtékKéplet alapú konszenzus technológia  adta időszerű egy önálló cikkben ismertetni legfőbb ismérveit, működését.

A módszertan megalkoztásakor figyelembe vett legfőbb szempontok azok voltak, hogyan lehet nagy létszámú közegben (szervezetben, projekten, fórumon, stb.) a lehető legrövidebb idő alatt eljutni a legmegbízhatóbb és a résztvevők összessége által elfogadható döntésekig, konklúziókig.

Az első fázis a tényezők és mérési célok tisztázása, összevetése. A folyamat egyéni kontemplációval kezdődik és csoportfoglalkozásban végződik.

Cél, a szóban forgó témával kapcsolatos egyénileg mérlegelt ható tényezők összegyűjtése és fontossági sorrendbe rendezése, más néven súlyozása. A súlyozás lehetővé teszi, hogy az összedolgozott modellben minden résztvevő tényezői megjelenjenek, olyan súllyal mint amekkora súlyt a közösség egésze tulajdonított a tényezőnek. Az így kapott „képlet” a közösség szempont-térképe, mely iránytűként szolgál a folyamat egyéb szakaszaiban, lehetővé téve két megoldás, tulajdonság, tényező stb. célorientált, precíz összehasonlítását.

 

 

 

 

 

 

 

Interjúk

Bemutatkozik a Hámori Waldorf Egyesület

Nagyon örülünk, hogy februári műhely-konferenciánkon a miskolci Hámori Waldorf Egyesület is képviseltette magát. A 2019-ben százéves, nemzetközi Waldorf pedagógia szemléletét bizonyára nem kell részletesen bemutatnunk, hiszen a jelenleg hazánkban működő több, mint 23 iskola és 40 óvodai csoport mutatja népszerűségét.  Az egyesület a Hámori Waldorf Iskolát fenntartó szülők és tanárok szervezete, melynek fő tevékenysége a közösségépítés, amit különböző programok megvalósításán keresztül tesznek. Tevékenységükben az önismeret, emberismeret, a személyes fejlődés támogatása is központi szerepet kap.  A gyermekek, a tanítók és a szülők hármas pillérén nyugvó Waldorf-intézmények számára nagyon fontos az e három pillér közötti összhang. Folyamatosan foglalkoznak a pillérek közötti kapcsolat erősítésével, a közös tanulással, ezek közül kiemelten a szülői jelenlét, együttműködés kap nagy hangsúlyt az egyesület életében.

Interjúk

Bemutatkozik a Deszka Team Szociális Szövetkezet

A februári műhely-konferencián nagy örömünkre velünk tartott a 2015-ben alakult Deszka Team Szociális Szövetkezet néhány tagja is. A Deszka Team csapata a művészeti ágat képviseli, alapvetően főként színházi szolgáltatásokkal, díszlet-tervezéssel és díszletpakolással foglalkoznak. Az utóbbi időben különleges vállalkozásba fogtak: 3D-s virtuális díszlet tervezésével kísérleteznek. A hazánkban még ritkaságnak számító, speciális technológiájú  háromdimenziós díszlet a nézőket egy különleges világba képes repíteni, ahol a színpadon látottak összeolvadnak a mi valóságunkkal. A háromdimenziós hatású díszletek képesek lehetnek arra, hogy teljesen megváltoztassák a teret, kiszakítva a nézőt a realitásból. Projektünkhöz kapcsolódva olyan izgalmas kérdések és ötletek merültek fel a műhely-konferencián, hogy ezt a fajta színházi technológiát lehetne-e és hogyan lehetne alkalmazni a drámaszínházban, pszichodrámában vagy csoportdinamikai folyamatok kivetítésére.

Eredmények

Kérdőíves kutatás előkészítés – Beszámoló a februári M6 projekttalálkozóról (2018.02.22-23.)

Az M6 találkozó során egymás között egyeztetett kiscsoportos eredményeket közös kutatás keretében szeretnénk az egyes régiókból származó statisztikai adatokkal árnyalni és térképre vinni.

Az akciókutatást célzó előkészületeinknek eredményeképpen a szakmai csoport irányt és fókuszt keresett az akciókutatást támogató kérdőíves kutatásnak, melyek támpontként szolgálhatnak azután a kutatási kérdőívet összeállító kollégák számára.

A közös kutatás fő irányainak, fókuszterületeinek megvitatása alapján, az alábbi kérdéskörök régióspecifikus statisztikáira mindenképp kíváncsi a csapat:

A helyi szakmabeliek interakciós készsége és állapota,

Az egyénileg alkalmazott együttműködések típusa, szintje, színvonala

Elérhető együttműködési kezdeményezések ismerete és ezek igénybevételének mértéke/aránya,

Jellemző akadályok az együttműködések megvalósulásának, vagy azok színvonalának növekedésének az útjában.

Soron következő találkozónkon új résztvevők jelenlétében prezentáljuk és keresztvalidáljuk eddigi tevékenységünk, mely reményeink szerint segíti a kutatás alapjainak tovább finomítását, mielőtt a felmérést végző csapattal a kérdőívek véglegesítésének egyeztetési folyamatába kezdenénk.

Hírek

Márciusi Tanulmányút (TU1) – Beharangozó

Március a tanulmányutak hava.

Eddigi műhelytalálkozóink során lassacskán, mondhatni közösséggé érő csapatunk első közös tanulmányútja 5.-én, hétfőn az egri Kepes Intézetbe vezet.

Az ő munkásságuk számos ponton keresztezi projektünk célkitűzéseit, társaságukban további fontos gondolatokkal és nézőpontokkal bővül majd a formálódó szakmai anyag, mely a hamarosan induló célirányos kutatás alapját képezi majd; illetve reményeink szerint hasonlóképpen értékes tapasztalatokkal gyarapodnak az intézet munkatársai is, módszereink megismerése során.

Néhány szót előzetesen házigazdáinkról:

„A Kepes Intézetet működtető Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért 1994-ben jött létre, célja elsődlegesen a magas minőségű kultúra terjesztése és támogatása, a szubkultúrák sajátosságainak feltárása. A szervezet elkötelezetten támogatja morálisan és anyagilag is a társadalomtudománnyal és kultúrával foglalkozó kutatókat, fejlesztőket, különös tekintettel a regionális helyzetre vonatkozó és aktuális szociális kérdéseket megoldó, feltáró csoportok munkáját. Továbbá  elősegíti a vizuális eszközökkel (film, videó, fotó) történő értékmegőrzést.”

Eredmények

Módszertanok – Beszámoló a februári M6 projekttalálkozóról (2018.02.22-23.)

2018. február 22-23.

Az M6 találkozó tréning-folyamatának egyik eredményeképp összegyűjtöttük a résztvevők eddig alkalmazott együttműködés-módszertani ismereteit, rendszereit, melyek jellemzőinek összehasonlítása, keresztvalidálása és közös tudásmodellben való egyesítése szerepelni fog későbbi tevékenységeink között.

Az összegyűjtött lista elemei a következők:

  • Hármas tagozódás
  • Holacracy
  • Teal
  • SprirálDinamika
  • Jógyakorlat csere
  • Tanulószervezet
  • Módszeres empátia

A kérdőíves kutatás során a lista valószínűleg bővülni fog, ám jelenleg elsődleges szempontunk nem a lista tartalma volt, hanem magának a tudásmodell összevetés és egyeztetés módszertanának és kultúrájának erősítése a résztvevőkben, akik így saját régióikban a további lokális becsatolási és egyeztetési folyamatok fontos mentoraivá válhatnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hírek

Februári projekttalálkozó (M6) – Beharangozó

Február 22.-én kezdődik soron következő műhely-találkozónk, mely kapcsán örömünkre szolgál, hogy az ismerkedő műhelymunkát követő időszakban minden résztvevő jelezte számunkra, hogy addigi tapasztalatai alapján részt kíván venni a folyamat további fázisaiban is. Célunk ezúttal a legutóbbi találkozón közösen, felületesen megismert technikák elmélyítése és partnereink kapcsolódó ismereteinek, tapasztalatainak részletesebb feltárása. A folyamat során gyakorolni fogjuk a sokszereplős információösszegzés és döntéshozási folyamatok hatékony lebonyolítására kifejlesztett VetésForgó és KonszenzusTechnológia módszereket, illetve a közös akciókutatás előkészítéséhez alapozásként tisztázzuk annak módszertani elemeit is. Ezzel párhuzamosan vendégeink személyes bemutatkozói, élménybeszámolói is folytatódnak.

Interjúk

Bemutatkozik a Holdam Egyesület

A 2007-ben alakult, miskolci székhelyű Holdam Egyesület a nők és anyák közössége. Aktívan részt vesz a családokat érintő, szemléletformáló tevékenységekben és támogató közösségek születésének népszerűsítésében; segítséget nyújt a női életkör különböző állomásain felmerülő kihívásokban. Alapvetően fontosnak tartják, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a miskolci nők teljesebb életéhez, ezért a nőiség, az anyaság, a szülés és a születés minél teljesebb, tudatos megéléséért munkálkodik.

Projektünkbe azért kapcsolódtak be, mert jelentős tapasztalatokkal és tudással rendelkeznek a családokat érintő kérdésekben, illetve a családok közötti kapcsolat, helyi szintű összefogás kialakításában. Emellett számos olyan programot, beszélgetést szerveznek, melynek fő témája a munka és hivatás összehangolása, a szakmai élet és magánélet kapcsolata, a női-férfi kapcsolat, a párkapcsolaton és családon belüli együttműködés. A Holdam Egyesületről további információ a facebook oldalukon található: https://www.facebook.com/holdamegyesulet/.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eredmények

A család életét befolyásoló társadalmi tényezők – Beszámoló a decemberi M5 projekttalálkozóról (2017.12.14-15.)

A decemberi egri találkozónk műhelymunkája során külön figyelmet fordítottunk arra, hogy meghatározzuk, hogy milyen társadalmi hatások érik a családtagokat, milyen társadalmi tényezők befolyásolják a családok életét. Ebben a bejegyzésben a résztvevők által összegyűjtött tényezőket villantjuk fel:

  • A család mérete (Családtagok száma: gyerekek, unokatesók, generációk)
  • A család összetétele (Különösen fontos kérdés mozaik családok esetén)
  • A családmodell  (Kapcsolattartás módja az oldalági rokonok és a generációk között)
  • A család társadalmi rétege (Családi értékek)
  • Társadalmi tradíciók változása (A család fő funkciójának társadalmi megítélése)
  • A család anyagi helyzete (A befolyó bevétel nagysága)
  • A családi bevételteremtés munkamegosztása (A bevételtermelés személyei a családban)
  • A család jövedelemgazdálkodási modellje (A családtagok részesedése az összjövedelemből)
  • A család életszínvonal igénye (Fogyasztási szokások)
  • Nevelő, oktató intézmények szerepe és színvonala (Bölcsőde, óvoda, iskola)
  • A mobilitás felértékelődése (Az otthon fogalma, infrastrukturális lehetőségek, tömegközlekedés  és közterületek színvonala)
  • Technológiai robbanás (Az új technológiák megjelenésének kezelése családon belül)
  • Virtuális valóságok és közösségek megjelenése (A virtuális világ megjelenésének kezelése a családon belül)
  • A média hatása (Médiafogyasztási szokások a családban)