Neked hol fáj a múlt? – Beszámoló a Decemberi M5 projekttalálkozóról

Neked hol fáj a múlt?

Az egri projekttalálkozó tréningjének fő témája a résztvevő szakemberek konszenzuskészségének a megismerése volt. A személyiség ezen része szervesen épül be a karakterbe és megértéséhez fontos ismerni az adott személy történetét is.

Mit jelent nekünk, családsegítőknek a múlt feldolgozása? Ki dönti el, hogy fáj a múlt vagy építkezni tudunk belőle?

Elméletileg tudjuk, hogy a történések, tapasztalatok önmagukban se nem jók, se nem rosszak, se nem kellemesek, se nem kellemetlenek, se nem hasznosak, se nem haszontalanok. Csupán vannak. Bármilyen jelzőt is használunk, ez a mi értelmezésünk. Na jó, annyira azért nem egyszerű! Az értelmezés nem csak a miénk, mert általában a nézőpontot nem szabadon választjuk, hanem nagyrészt készen kapjuk meg és idővel kiegészítjük.

A tréningen összegeztük, hogy honnan  kapjuk az értelmezésünk, nézőpontunk alapbeállításait:

– Családból
– Társadalomból (igen tágas fogalom, amely magában foglalja főáramlatot és szubkultúrákat is)
– Ismerősöktől, barátoktól
– Saját megtapasztalás által formáljuk

A csoportmunka keretében többen beszámoltak arról, hogy a kapcsolataik korábbi konfliktusainak feldolgozása jelentős kihatással van a jelenlegi munkájukra. Azt hiszem, mindannyian így vagyunk ezzel.

Ahogy megtapasztaltuk a tréning, az önismeret szerepe az életünkben kulcsfontosságú. Családsegítő szakemberként az egyik legfontosabb készség, hogy tisztán ismerjem a saját családi mintáimat.  Az önmagát ismerő ember tudja a saját értékét, ismeri a határait, tiszteli önmagát és másokat, és amit tesz, azt szabad akaratából teszi és nem kényszerből.

Az önmagát ismerő ember ismeri a saját élettörténetét és elfogadja azt. Levonja a tanulságokat és a múltat a múltban hagyja, hogy jelenben élhessen úgy, ahogy ezt a legjobbnak látja. Ez az az eszköztár, amelynek birtokában érdemi segítséget tudunk nyújtani az ügyfeleink számára.

 A tréningen az alábbiak szerint összegeztük a múlt feldolgozásával kapcsolatos attitüdünket, amelyeket az ügyfeleink irányába is közvetítünk:

  1. Az elhatározás az első fontos lépés, de van más teendő is.
  2. Az önismeret és az önelfogadás útján fontos lépéseket kell tenni afelé, hogy a múltban érzelmileg rosszul érintő eseményeket érzelmileg is másképp éljük meg.
  3. Mindennek megvan a maga helye és ideje, ha kiderül, hogy milyen múltbéli esemény akadályoz egy mostani vágyam megvalósításában, azt elő kell szedni, leporolni, teljes életnagyságban szembe nézni vele, és megtalálni a módot, hogy megsirassam, átéljem az akkori történést, de úgy, hogy ez már ne ott tartson, hanem az érzelmi feldolgozás és elfogadás útján lehetővé tegye a szabadulásodat ettől az élménytől és ennek a negatív érzelmi lenyomatától.

Innen pedig egyenes az út az új lehetőségek felé, a jövő szabadabb tervezése, a jelen szabadabb megélése felé. Több lehetőségünk van erre, mindenkinek érdemes megtalálni a hozzá illő módszert, de tartsuk szem előtt, hogy segítséget kérni ebben nem kínos, sőt. Mindez igaz a szupervízióra is. Hatékonyan kell kommunikálni az ügyfelek számára, hogy aki segítő szakemberhez fordul, azzal nincsen semmi baj. Éppen ellenkezőleg: aki önmagára időt szán, saját lelki világának megismerésére, problémamegoldó képességek fejlesztésére, az tudatos és érett ember, aki nem csak önmagának, hanem mások számára is jó társaság.

Köszönöm azt az izgalmas önfelfedező túrát, amelyet együtt tettünk meg a kétnapos találkozó tréningjén.

Reklámok